A betegek jogairól

A beteg legalapvetőbb joga, hogy orvosi ellátást kapjon és az ellátás során tiszteletben tartsák emberi méltóságát. Az olyan orvos-beteg kapcsolat, amelyben a beteg saját értékei alapján és kellően tájékoztatva dönt, a legjobb garancia a gyógyulásra.

Az a beteg, aki aktív szerepet játszott a kezelésről való döntésben, a kezelési előírásokat is jobban megtartja.

A törvénybe foglalt betegjogok: a tájékoztatáshoz, a szabad orvosválasztáshoz, a tájékozott beleegyezéshez és az orvosi adatok bizalmas kezeléséhez való jog. Mind arra irányulnak, hogy a beteg a gyógykezelése során is élhessen az őt ember mivoltában megillető jogokkal, és a döntése a gyógykezelés elengedhetetlen feltétele legyen.

A gyógykezeléshez való jog

A gyógykezeléshez való jog mindenkit megkülönböztetés nélkül megillet. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy minden betegnek, a nap bármely órájában joga van ahhoz, hogy sürgős szükség esetén az életmentő vagy a súlyos egészségkárosodást megelőző orvosi ellátást megkapja, és fájdalmát csillapítsák. A gyógykezelés akkor megfelelő, ha azt szakmai szabályok betartásával nyújtják, és nem tesznek különbséget a betegek között társadalmi helyzetük, koruk vagy testi vagy értelmi fogyatékosságuk alapján. A törvény tiltja a nemek, vallási nézet, szexuális irányultság szerinti megkülönböztetést is.

Döntést arról szükséges hozni, mi az, ami mindenképpen az alapellátás körébe tartozik, és melyek azok a további, választható ellátási formák, amelyek magas költségeik miatt csak valamilyen biztosítási formában, illetve csak többletbiztosítással vehetők igénybe. Az ellátáshoz való jog magában foglalja, hogy az intézmények könnyen hozzáférhetők, szolgáltatásaik folyamatosan igénybe vehetők legyenek. A szabad orvosválasztás joga megkívánja, hogy a beteg maga dönthessen arról, melyik kórházban és melyik orvossal kívánja gyógykezeltetni magát. A szabad választást korlátozhatja, ha az adott intézményben nem tudják a kívánt beavatkozást elvégezni vagy az adott időpontban nem tudják a beteget fogadni. Olyan beavatkozásoknál, mint például a szervátültetés vagy a szívműtét, ahol az eszközök szűkösek, a kórháznak várólistát kell összeállítania. E listán objektív, orvosi szempontok alapján kell besorolni a várakozó betegeket, akik így áttekintést nyernek a szűkös műtéti kapacitás elosztásáról és saját esélyeikről.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A tájékoztatásról

A beteggel - kérés nélkül is - közölni kell az egészségügyi állapotára vonatkozó információkat. Az információhoz való jog elismerése azt jelenti, hogy a betegnek érthető - nem orvosi szakkifejezésekkel teletűzdelt - tájékoztatást kell kapnia, és kezelőorvosának meg kell válaszolnia a benne felmerülő kérdéseket is. Valahányszor új orvosi tény áll elő a kezelés során, például újabb beavatkozásra van szükség, a beteggel az erre vonatkozó információkat meg kell osztani.

Az orvos csak kivételes esetben tekinthet el a teljes tájékoztatástól, amikor az - megítélése szerint - a beteg számára elviselhetetlen, súlyos terhet jelentene s újabb ártalom forrása lenne.

A beteg maga is kinyilváníthatja, hogy állapotáról, betegségéről nem kér további információkat, esetleg teljesen lemond a tájékoztatásról (a tájékoztatásról való lemondás joga). Ugyanakkor jogában áll megnevezni azt a személyt, akit helyette tájékoztatnak.

A beteg nemcsak kezelőorvosától tájékozódhat állapotáról, hanem arra is lehetőséget kell kapnia, hogy orvosi iratait megismerhesse.

A kezeléshez szükséges a beteg hozzájárulása

Nem elégséges a beteget tájékoztatni - a tervezett kezeléshez a beteg hozzájárulására is szükség van. Ez alól a szabály alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor halasztást nem tűrő orvosi ellátásra van szükség: életmentő beavatkozást kell végrehajtani vagy sürgős ellátást kell nyújtani, és a beteg nincs véleménynyilvánításra képes állapotban.

A beleegyezés érvényes, ha önkéntes, megfelelő tájékoztatáson alapul, megfelelő döntési képesség birtokában született.

A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az alábbi információkat: a beteg egészségi állapotát és diagnózisát, a vizsgálati eredményeket, a javasolt orvosi beavatkozás lefolyását, kockázatait, előnyeit, a javasolt beavatkozás alternatíváit, azok kockázataival és előnyeivel, a javasolt beavatkozás elmaradásának következményeit, a gyógyulás, rehabilitáció várható lefolyását.

Ha a beteg akár betegségénél - például tudatzavar, pszichiátriai zavar fennállása esetén -, akár életkoránál fogva - lévén például gyermek - nem cselekvőképes, akkor nem adhat érvényes beleegyezést. Ilyenkor a beteg még cselekvőképes állapotában előre rendelkezhet gyógykezelése egyes kérdéseiről, vagy a betegnek van törvényes képviselője, például a szülő, vagy bíróság által kijelölt gondnok, aki jogosult dönteni a kezelésről. A fentiek hiányában a kórház feladata, hogy kezdeményezze a helyettes döntéshozó kijelölését.

A beteg a beleegyezést kisebb súlyú beavatkozások esetében szóban is megadhatja, sőt a beavatkozások egyes fajtáinál az is elfogadható, hogy a beteg beleegyezését ráutaló magatartásával fejezze ki. Például beáll a védőoltásra várakozók sorába vagy karját nyújtja a vérvételhez. Semmiképp nem tekinthető azonban érvényes beleegyezésnek, ha a beteggel közlik, hogy műtétet írnak ki a számára, és ő némán fogadja a hírt. Műtéti eljárásoknál, orvosi kutatásban való részvételnél elfogadott törvényi előírássá vált, hogy a betegtől írásbeli beleegyezést kell kérni.

Ha a beteg megfelelő tájékoztatást kapott a javasolt kezelésről és döntési képessége birtokában van, akkor vissza is utasíthatja a kezelést és dönthet úgy is, hogy nem kíván tovább a kórházban maradni.

Az orvosi titoktartás - egy ókori szabály ma is él

Az orvos-beteg kapcsolat bizalmi jellegét ma is erős szabályok védik. Az orvosi kódexek az orvosok számára titoktartást írnak elő a gyógyító kapcsolatban megismert információkra. A beteg maga döntheti el, hogy hozzátartozói közül kinek adható tájékoztatás; személyes adatainak továbbítására csak beleegyezésével kerülhet sor; az adatokat olyan módon kell tárolni, hogy azok védve legyenek az illetéktelen hozzáféréstől és a megsemmisüléstől; és amennyiben az adatot törvényi előírásra továbbítják, a beteget a továbbításról ekkor is tájékoztatni kell. A beteg kérésére a hibás, tévedésen alapuló vagy oda nem tartozó adatokat törölni kell.

A beteg kérheti a tájékoztatás részbeni vagy teljes mellőzését is. Az információ meg nem ismeréséhez való jog az emberi génállomány vizsgálatának előrehaladtával egyre fontosabb kérdés lesz. Genetikai tesztekkel ugyanis egy sor betegség kimutatható, amely a vizsgálat időpontjában még nem jár tünetekkel. A betegség kifejlődése csak egy eshetőség, vagy esetleg csak évtizedekkel később várható, miközben gyógyítására esetleg nincsen mód. Senkit nem szabad kötelezni, hogy olyan információ birtokába jusson jövendő életkilátásai, egészségi állapota felől, amelyet nem kíván megismerni.

A témáról bővebben tájékozódhatnak a www.tasz.hu honlapon.

Forrás: Társaság a Szabadságjogokért

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.