A rákhoz hasonlóan a gyomorfekély is egy civilizációs betegség: Európában, illetve Észak-Amerikában tíz emberből egy érintett a gyomor vagy a nyombél fekélyes megbetegedésében, amely a nyálkahártya folytonosságának megszakadása miatt alakul ki.
A gyomor savat termel, melynek maró hatásától ez a nyálkahártya hivatott védeni a szervezetet. Ha itt seb keletkezik, az a savas közegben nehezen és fájdalmasan gyógyul, előrehaladott stádiumában pedig ki is lyukaszthatja a gyomrot. Tünetekben hasonlatos, előfordulásban azonban gyakoribb a nyombélfekély, melynek kialakulása nagyrészt ugyanazon okokra vezethető vissza, a nyombél fekélye azonban csak a legritkábban rosszindulatú.
Étkezési szokásaink sokat javultak
"Gyomorfekélyem lesz tőle" - mondjuk, ha valamilyen stresszes szituációval kerülünk szembe, a köznyelvben elsősorban a feszült életmóddal hozzák összefüggésbe. A modern orvostudomány ugyanakkor kimutatta, hogy a fekélyes megbetegedések kétharmadáért a Helicobacter pylori nevű baktérium a felelős. Ezt, a székletszennyezéssel is terjedő kórokozót sokan csak hordozzák a szervezetükben, a szervezet védekezőképessége ugyanis nem engedi, hogy betegséggé fejlődjön. Az elmaradottabb országban rendkívül gyakori az előfordulása ennek a kórokozóknak, bizonyos országokban tízből nyolc ember szervezetében megtalálható a Helicobacter pylori.
"A gyomorfekély előfordulási gyakorisága szerencsére csökkenőben van az utóbbi évtizedekben " - mondta el a betegség kapcsán Dr. Kozák Róbert gasztroenterológus. Ennek elsősorban táplálkozási szokásaink megváltozása az oka a szakember szerint, napjainkban már a fejlett világ szinte minden pontján hűtőszekrényben tartják az élelmiszert, csökkent a gyomorra kifejezetten káros, füstölt áruk fogyasztása. Maga a Helicobacter pylori baktérium 1983-as felfedezése is óriási lépés volt a gyomorfekély visszaszorításában - Barry J. Marshall és J. Robin Warren Nobel-díjat is kapott a baktérium azonosításáért.
Nem tesz jót a kávé, cigaretta
Legjellegzetesebb tünete a felső hasi fájdalom, amely leginkább éhgyomorrra jelentkezik - evéskor ugyanis a táplálék leköti a termelődött savat, és az kevésbé irritálja a sérült nyálkahártyát. Társulhat hozzá hirtelen fogyás, illetve a gyomor állandó, égő érzése. A diagnózis ilyen esetben képalkotó vizsgálattal történik, manapság már leginkább gyomortükrözéssel . Ha a fekély gyanúja felmerül, szövettani mintát vesznek - gyomorfekély esetén magát a fekélyt is diopsziás vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapíthassák, nincs-e valamiféle rosszindulatú folyamat a háttérben. Ezután következhet a gyógykezelés.
A Helicobacter-fertőzés gyógyítása antibiotikumos kezeléssel történik, ha ugyanis a bacilus a gyomorban marad, a fekélybetegség kiújulhat. Mivel a kórokozó csak a gyomor nyálkahártyájában képes megélni, a gyógyszeres kúrát követően kicsi az esélye, hogy a páciens szervezetében újra megjelenik. "Műtéti kezelés elsősorban a szövődmények esetében szokott szóba kerülni. Ha például a fekély miatt a beteg gyomra kilyukad, azt bevarrják, illetve előfordulhat az is, hogy egy elhanyagolt fekélybetegség szűkületet okoz a gyomorban, amely szintén operációra szorul. Napjainkban szerencsére már csak elenyésző számban fordulnak elő ilyen esetek" - hangsúlyozta Dr. Kozák Róbert.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Szervezete savháztartásának helyreállításában viszont nagyobb szerepe van a betegnek. Napjainkban már modern savcsökkentő gyógyszerek állnak az orvostudomány rendelkezésére, a kezeléssel viszont elsősorban a kiváltó tényezőket kell megszüntetni. Ehhez a beteg mindennapi szokásain kell változtatnia - hangsúlyozta a gasztroenterológus. Megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthetjük a betegség kialakulásának kockázatát. A stressz , a rendszertelen és egészségtelen táplálkozás, illetve a dohányzás és túlzott kávé-, illetve alkoholfogyasztás is károsíthatja a gyomor védelmét képező nyálkahártyát. Bizonyos gyógyszerek - például reumás fájdalomcsillapítók - szedése szintén elősegítheti a gyomorfekély kialakulását.
