Demencia esetén egy olyan tünetegyüttesről beszélhetünk, amely jellemzően krónikus és fokozatosan súlyosbodik, illetve amely esetén a kognitív funkciók romlása meghaladja az életkor előrehaladtával normálisan várható hanyatlás mértékét - olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján. A demencia hátterében többféle betegség is meghúzódhat kiváltó okként, leggyakrabban Alzheimer-kór következtében alakulnak ki a panaszok. A The Lancet Public Health című folyóiratban megjelent előrejelzés szerint 2019-ben még mintegy 57 millió demens beteg élt a világban, ez a szám pedig 2050-re elérheti a 153 milliót. Magyarországon az átlagosnál kisebb mértékben, 184 ezerről hozzávetőleg 295 ezerre, 61 százalékkal emelkedhet az érintettek száma.
Drasztikus emelkedésre számítanak
A drasztikus emelkedés a tanulmány szerzői szerint elsősorban a várható globális népességnövekedésre, illetve a népesség elöregedésére vezethető vissza. Mindazonáltal előrejelzésükhöz a kutatók több rizikófaktort is számításba vettek. Mint azt a The Lancet sajtóirodája közleményben megírta, az oktatáshoz való hozzáférés javulása például 6,2 millió esettel csökkentheti a demencia előfordulását az 21. század közepére. Ezt azonban a dohányzás, az elhízás és a kórosan magas vércukorértékek terén kimutatható trendek teljes egészében el is homályosítják, mivel ezek együttesen 6,8 millió esettel növelik a becslést.
A demencia ma a hetedik leggyakoribb halálok a Föld lakossága körében, illetve az időskori korlátozottság egyik legfőbb oka. Ami pedig a gazdaságra kifejtett hatásait illeti, csak a 2019-es évben becslések szerint összesen 1 billió amerikai dollárnyi veszteséget okozott a demencia világszerte. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a demencia elsősorban időseket érint, mégsem tekinthető az öregedés természetes velejárójának. A Lancet bizottsága szerint az esetek 40 százaléka megelőzhető vagy késleltethető lenne az ismert rizikótényezők enyhítésével. Ebbe a körbe tartozik az alacsony iskolázottság, a magas vérnyomás, a hallásromlás, a dohányzás, a középkorúak elhízottsága, a depresszió, a mozgáshiány, a cukorbetegség, a társadalmi elszigetelődés, a túlzott alkoholfogyasztás, a légszennyezettség, illetve egyes fejet ért traumák, sérülések.
Afrikában várható a legsúlyosabb helyzet
A frissen megjelent előrejelzés összesen 204 országra terjed ki. Az adatok alapján a demencia előfordulása Észak-Afrikában és a Közel-Keleten emelkedhet a legnagyobb mértékben, mintegy 367 százalékkal 2019 és 2050 között. Különösen magas arányú növekedés várható ezen belül Katarban (1926 százalék), az Egyesült Arab Emirátusokban (1795) és Bahreinben (1084). A szubszaharai Afrika keleti területein 357 százalékos emelkedést várnak a szakértők a meglévő adatok alapján, aminek elsősorban Dzsibuti (473), Etiópia (443) és Dél-Szudán (396) népességének gyors növekedése adja az alapját.
Közép-Európában 82 százalékkal lehet több demens beteg 2050-ben, mint a 2010-es évek végén, ami nem sokkal haladja meg a Nyugat-Európára vonatkozó 74 százalékos előrejelzést. Arányaiban a legkisebb mértékű emelkedés ugyanakkor nem az öreg kontinensen, hanem Ázsia csendes-óceáni térségében várható, ahol az évszázad közepén 53 százalékkal érinthet több idős embert a demencia, mint napjainkban. Különösen Japánban számítanak csekély, mindössze 27 százalékos emelkedésre a szakértők. A régió viszonylag kedvezőbb adatai a demencia megelőzésére tett intézkedéseknek, az oktatás fejlődésének és a lakosság egészséges életmódjának köszönhető.
A tanulmány szerzői szerint a demencia előfordulásának növekedését megfelelő megelőző programokkal mérsékelhetik az országok. Ebben elsősorban az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás, a dohányzásról való leszokás elősegítése , illetve az oktatáshoz való hozzáférés javítása hozhat megoldást.
Legjobban: