A gyógyszer olyan kémiai anyag vagy biológiai termék, ami képes módosítani a test szerveinek működését vagy befolyásolja egy betegség kialakulását. E meghatározás szerint az oltóanyagok (a beteg védekező rendszerét befolyásolják), a kábítószerek (a tudati állapotot, az érzékeket és az érzelmeket befolyásolják) és a xantin-szerkezetű vegyületek, mint például a koffein (keringést serkentő és vízhajtó hatás) egyaránt gyógyszernek tekinthetők. Más megfogalmazásban gyógyszer az, amit betegek kezelésére használnak, de ez a leírás némi pontosításra szorul.
A diagnosztikában használatos bizonyos anyagok (pl. a röntgenvizsgálatoknál a kontrasztanyagok stb.) képesek befolyásolni a szervezet működését.
Ezeket is a gyógyszerek közé sorolják, holott nincs igazi gyógyító hatásuk. A gyógyszerek csoportjába tartoznak a hiánypótlásra mesterségesen előállított hormonok (pl. az inzulin vagy a pajzsmirigyhormonok) és a nem kifejezetten gyógyító célra felhasznált anyagok (pl. a fogamzásgátlásban használatos ösztrogének és gesztagének) is.
A gyógyszergyártás
A tudatos gyógyítás kezdetétől fogva napjainkig a gyógyszerek egy része növényi kivonat, vagy más természetes nyersanyagokból nyert hatóanyag. A természet mérgeket és élesztő gombákat is termel, például a penicillin és még számos antibiotikum mikroszkopikus nagyságú gombák terméke. Bizonyos modern daganatellenes szerek is egyes virágok és más növényi részek kivonatai.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ezeket az anyagokat nem véletlen csoda útján ismerték fel, hanem vegyészek tapogatózó munkájának eredményeként. Így történt a közelmúltban 100. születésnapját ünneplő aszpirin esetében is. Bár a szabadalmi okirat 1899-ben Berlinben a Bayer cégnél készült, de a francia Leroux már 1829-ben izolált egy szalicil jellegű vegyületet fűzfából, amit már az ókorban lázcsillapítóként alkalmaztak. Manapság a gyógyszereket a fejlett technológiának köszönhetően ipari mennyiségben állítják elő. A biológiai eredetű molekulák géntechnológiával készülnek: pl. az inzulin genetikai kódját baktériumok génállományába építik be, így azok természetes úton állítják elő a kívánt anyagot.
A bőség zavara
Miután az utóbbi évtizedekben többszörösére nőtt a gyógyszerek száma, joggal tehetjük fel a kérdést, hogy ennyi új szert fedeztek volna fel? Régen egy hatóanyagot tartalmazó szerből csak egy volt forgalomban, ma viszont elárasztottak minket a hasonló hatóanyagú, de más néven forgalomba került gyógyszerek. Egyrészt új, korszerűbb szerek kerülnek a piacra , más szereknek pedig lejár a szabadalmi védettsége, így új néven más gyárak is forgalmazhatják. Elég nehéz eligazodni ebben a dzsungelben, de bátran kérheti az orvos és a gyógyszerész segítségét gyógyszer-helyettesítési ügyekben, és a legmegfelelőbb szer kiválasztásában.
Ez is érdekelhet
És még valami az állatvédőknek
Lehet helyettesíteni az állatkísérleteket? Sajnos nem. Ez az a kísérleti szakasz, melyben élő szervezeten mérhető fel a gyógyszerek mellékhatása és megállapítható az alkalmazható maximális mennyiség is. Biztonsági szempontból érthető, hogy minden új gyógyszernek át kell mennie a rákkeltő hatást vizsgáló teszteken (okoz-e daganatot a kísérleti patkányban vagy egérben) és a teratogén hatást vizsgálókon is (előfordul-e fejlődési rendellenesség a terhesség alatt a gyógyszerrel kezelt anyaállatok újszülötteiben stb.). Csak e hónapokig, néha évekig is elhúzódó vizsgálatok befejeztével kezdődhet a klinikai kipróbálás. Azonban a céltalan állatkísérletek elítélendők, pl. amikor egy bevált kozmetikai szer továbbfejlesztett változatát ismételten állatokon tesztelik.
Legjobban: