A V4-ek összehasonlításában a hazai ágazat a 2017-es 1114 milliárd forintos nettó árbevételével a második. Ebben a mutatóban csak Lengyelország előzi meg Magyaroszágot, 1262 milliárddal. Azonban az egy alkalmazásban állóra eső nettó árbevétel alapján, és a bruttó hozzáadott értéket nézve - ami 466 milliárd forint volt 2017-ben - az első helyen állunk. A kimutatás szerint a gyógyszertermékek külkereskedelme kapcsán egyedül Magyarországnak pozitív az export-import egyenlege a V4-ek közül. Az iparág kutatás-fejlesztési ráfordítása is jelentős: a vállalati szektor 475 milliárdos K+F ráfordításaiból 77 milliárdot a gyógyszeripar ad.
Sok a kihívás is
Az ágazat kibocsátása tavaly is ezermilliárd forint felett volt - annak ellenére, hogy ez a mutató a 2017-es 1041 milliárd forintról 2018-ra 1003 milliárd forintra esett vissza. A hibahatáron belüli csökkenés, illetve a növekedés elmaradása az úgynevezett szerializációra - az egyedi gyógyszerazonosító kód és a manipulálás elleni eszköz bevezetésére - vezethető vissza, amely komoly terhet rótt a gyógyszergyártókra. Ezen biztonsági intézkedések miatt a gyártók költségteher-növekedést és termelékenység-visszaesést szenvedtek el. A gyógyszergyártás tehát tartós és hosszú távú eleme lehet a nemzetgazdaságnak, azonban ez az iparág is küzd kihívásokkal.
Ez is érdekelhet
A gyógyszerdobozonként bevezetendő egyedi azonosító és a biztonsági elemet idén február 9-étől kötelező használnia az uniós tagállamoknak a gyógyszergyártásban. Ez a gyártóknak rémálom, ugyanis a vállalatoknak egy egyszeri nagyjából 20 milliárdos kiadással járt, és évente 4-5 milliárdos fenntartási költséget jelent - magyarázta Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
