A hospice-ok menthetik meg a kórházakat?

Nagy-Britannia a hospice-ok, azaz a végstádiumú betegek ellátását végző, szenvedéseik enyhítését célul kitűző intézmények szülőhazája. Az első modern értelemben vett ilyen intézményt, a St. Christopher Hospice-t 1967-ben alapította meg Cicely Saunders London déli részén. Manapság pedig úgy tűnik, hogy a brit egészségügy bizonyos problémáira éppen a hospice-ok jelenthetik a megoldást - írja a The Telegraph.

Nagyon sok olyan beteg van ma is, aki menthetetlen állapotban kórházba kerül, és ott is hal meg. Ez mindenkinek rossz: magának a betegnek, a hozzátartozóinak és végül az ellátórendszernek is. A hospice-ellátás megoldást jelenthetne ezekre a problémákra. De mi is pontosan a hospice?

Egy kattintson ! A hospice nem kórház : itt gyógyítás nem zajlik; az ellátás fő célja a betegek tüneteinek enyhítése (ezt hívják palliatív ellátásnak), és ezáltal a jobb életminőségük lehetővé tétele. A hospice-intézmények elsősorban végstádiumú daganatos betegeket látnak el életük utolsó szakaszában. Sokan gondolják, hogy a hospice magyar megfelelője az "elfekvő", ez azonban téves elképzelés. A hospice szemlélete éppen ellentétes azzal, amit ez a szó sugall: itt a beteget nem hagyják magára meghalni, hanem életének utolsó szakaszát is igyekeznek élhetővé, tartalmassá tenni. Ennek érdekében a hospice-ban orvos, szakápoló, gyógytornász, pszichológus és dietetikus dolgozik együtt.

Magyarországon is vannak hospice-ok: a Polcz Alaine által alapított budapesti Hospice Ház mellett több budapesti és vidéki kórházban működik hospice osztály vagy részleg. Ezen kívül házi betegellátást is végeznek a hospice-szolgálatok országszerte. (A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület honlapján található ellátáskereső segítségével megtalálhatja az önhöz legközelebb eső szolgálatot.) A hospice-ellátás minden formája ingyenes a betegek és a hozzátartozók számára.

Annak ellenére, hogy Nagy-Britanniában a hospice-ellátás három évtizeddel korábban indult, mint hazánkban, még mindig sok idős, legyengült ember kerül kórházba szükségtelenül ott is. Sokszor még ma sem érhető el alternatív megoldás; és miután a beteget felvették a kórházba, már nagyon nehéz őt rossz állapotban elengedni, átszállítani egy másik intézménybe. Angliában évente 500 ezer ember hal meg, felük kórházban veszíti életét. A kórházban elhunyt betegek közül azonban sokaknak orvosilag egyáltalán nincs szükségük az ottani ellátásra, és nagyon kevesen akarnak kórházban meghalni. Körülbelül 80 százalékuk otthon vagy egy hospice-ban szeretné tölteni utolsó idejét.

A briteknél jelenleg több mint 200 hospice-intézmény működik évi több mint 700 millió fontból, amelynek nagyobb részét helyi adományokból gyűjtik össze. Az NHS (az ottani OEP) körülbelül átlagosan a költségek harmadát fedezi. Az intézményekben évente körülbelül 120 ezer végstádiumú beteget látnak el, illetve támogatják a hozzátartozóikat. Ugyan ma már több helyen képeznek úgynevezett palliatív orvosokat, akiknek az életvégi ellátás, és a tüneti kezelések, például a fájdalomcsillapítás a szakterületük, Nagy-Britanniában a kórházaknak csak körülbelül az ötödében dolgozik ilyen szakember.

Ez is érdekelhet

szülés után

Több száz babát hagynak a kórházakban – ezek az okok

árvíz

Árvíz: betegeket költöztettek, miután betört a víz egy kórház liftaknájába

elhanyagolt gyerek

„Az elhagyatottság hosszú távú sebeket okoz” – ezért baj, ha egy baba nem sír

beteg gyerekek

Több ezer gyerek nem tud iskolába járni betegsége miatt

Most a briteknél azt tervezik, hogy évi 50 ezerrel próbálják majd csökkenteni a kórházi halálozások számát. Ez nemcsak a betegek életminőségére és halálnak körülményeire lesz pozitív hatással, de aktív kórházi ágyakat is szabaddá tesz majd. Egy olyan elöregedő társadalomban, amilyen az európai, igen nagy szükség lehet a hospice-intézmények nyújtotta ellátási formákra.