A díj nemcsak elismeréssel, hanem hatalmas felelősséggel is jár - mondta pár nappal a díjátadó után dr. Bozóky Géza orvos-igazgató, akit arról is kérdeztünk, hogy a hatalmas intézmény, a rengeteg gyógyulni vágyó beteg, a sok száz orvos, nővér és egyéb dolgozó miként profitálhat az elismerésből.
- Mit csinálnak az Év Kórháza 2010 fődíjával? Hogyan tudják hasznosítani az így kapott erkölcsi elismerést?
- A szép réztáblát és a másik, hatalmas oklevelet azonnal kitettük központi helyre, a bejárattal szembe. Mindenki látja, aki belép az intézménybe. Az országos sajtót bejárta a hír, a média helyi képviselőinek pedig külön tartunk egy beszélgetést az eseményről, hiszen büszkék vagyunk arra, amit elértünk.
A fődíjhoz járó három laptopnak is meglesz a helye, nálunk is minden számítógépre szükség van, ami az ellátást vagy az orvosok munkáját megkönnyíti. Különösen jó érzés, hogy még alig telt el pár nap, de máris nagyon sok beteg telefonált nekünk, gratuláltak, jó egészséget kívántak a további munkához. Úgy látjuk, hogy komoly visszhangja volt a díjnak. Én egyáltalán nem is gondoltam, hogy ekkora hatást vált ki a környezetünkből a fődíj elnyerése. Akkor kezdtem érezni ennek a jelentőségét, amikor megláttam a díjátadót, és hogy mekkora az érdeklődés a sajtó részéről. Itt, helyben pedig azt tapasztalom, hogy az orvoskollégák és a nővérek részéről is érződik: kifejezetten büszkék erre az elismerésre.
- Ez egyben erkölcsi muníció is?
- Igen, mindenképpen! Másrészt van egy olyan vonatkozása is, hogy mostantól még nagyobb odafigyelésre lesz szükség. Ez a díj jelzi, hogy mekkora felelőssége van az ellátandó lakosság iránt egy ekkora intézménynek. Amikor a vezető kollégákkal szűk körben megbeszéltük az elismerést, akkor is ezt hangsúlyoztam. Hiszen nem elég egyszer nyerni: fenn kell tartanunk ezt a színvonalat idén is, jövőre is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Amikor reggelenként bejön az intézménybe, mire gondol, hogy érzi magát? Mégiscsak egy óriási kórház szakmai működéséért felel...
- Néhány rövid időszaktól eltekintve - amikor külföldön voltam, illetve egy másik kórházat vezettem - 35 éve járok ide az intézménybe. Mindig jóleső érzéssel léptem be ide, mert tudtam, hogy amit teszek, az fontos, és szeretem is csinálni. Mióta pedig megkaptuk az Év Kórháza 2010 kitüntető címet, azóta büszkeséggel is jövök be. Jó érzés, hogy amit teszünk a betegekért, az visszhangra talál: hogy nemcsak szóban köszönik meg a munkánkat, de a betegek szavazataikkal is kifejezték elismerésüket.
- Ha ilyen régóta részese az intézmény életének, akkor tanúja volt a fejlődésnek. Az utóbbi években felgyorsult ez a folyamat?
- Az elmúlt 10-15 évben igen jelentős szakmai fejlődésen ment keresztül a kórház, ha szakmákra is lebontjuk, akkor ki is tudok emelni néhány dolgot, ami a betegellátás színvonalát és a betegek elégedettségét növelhette.
Említést érdemel az fejlődése, itt szinte naponta hajtanak végre bravúros műtéteket. Országos viszonylatban ők is a legjobbak között vannak. Sokat fejlődtek a belgyógyászati osztályaink, a - hosszú előkészítő munka után - a legsúlyosabb infarktusos betegek komplex ellátása lesz biztosított az egész régió számára.
Jelentős előrelépés történt a diabéteszes betegeket ellátó osztályon: komoly szakmai fejlődést értünk el, ki tudom emelni például a nefrológiát: hemodialízis centrummal rendelkezünk - a transzplantáción kívül minden mást meg tudunk oldani magas színvonalon itt, helyben.
Fontos terület számunkra az endokrinológia, ezen belül a pajzsmirigy-betegségek ellátásában történt komoly előrehaladás, és büszkék lehetünk a , ahol a különböző intervenciós beavatkozások széles palettája elérhető. Tehát mindent meg tud csinálni a kollektíva, ami a tudomány és a gyakorlati orvoslás szerint ma elvégezhető.
- Ez valóban nagyon meggyőző. Mi lehet az oka ennek a dinamikus fejlődésnek?
- Minden évben vagy minden második évben volt egy koncepció-meghatározás, minden területet áttekintettünk - nem a menedzsment önmagában, hanem az érintettek bevonásával, egyeztetve a megyei önkormányzattal. Mindig le tudtunk tenni az asztalra egy olyan koncepciót, amely a betegellátás javítását célozta, és ehhez próbáltunk támogatókat szerezni. Mindig olyan célt választottunk, ami a közösségnek, a városnak, a betegeknek jó.
- Jobb betegnek lenni az Év Kórházában, mint máshol?
- Úgy tűnik, hogy a betegeink elégedettek, és ez nemcsak megérzés, hanem kimutatható, számszerűsíthető is. Minden évben van betegelégedettségi felmérés, és ez független az osztályon dolgozó személyzettől, mert a PR-csapatunk állítja össze a kérdőíveket, és ők is osztják ki. Mi, orvosok és nővérek nem is tudunk róla, hogy mikor és hogyan juttatják el a betegeknek, akik egy zárt ládába dobják be a kitöltött kérdőíveket. Az adatokat a PR-osztály elemzi, és minden év elején ismertetik velünk az eredményt. A 2010-es adatokról szóló jelentés még nem készült el, ám a 2009-esnél a betegelégedettség 90 százaléknál is jobb volt kicsivel. Előzetes tájékoztatás szerint a 2010-es érték még ennél is magasabb, 93-94 százalékos lesz.
Ez a betegelégedettségi felmérés osztályokra van lebontva, és a pácienseink megírják azt is, amit nem tartanak jónak, vagy ami hiányzik nekik. Például azt, ha gondjuk van az élelmezéssel, vagy kevésnek tartják a nővérek számát. Nem mondom, hogy néha nem fordul elő, hogy valami hiányzik (szappan vagy WC-papír), de a főnővérek, nővérek figyelnek arra, hogy ezek a problémák gyorsan megoldódjanak. Olyan visszajelzéseket kapunk tehát, amelyek segítenek a betegellátás színvonalának emelésében.
- És orvosnak, ápolónak jó lenni önöknél? Vonzó ez a hely? Vagy vannak betöltetlen állások?
- Legjobb tudomásom szerint betöltetlen nővérállás nincs, ez nyilván azt is jelenti, hogy ez egy vonzónak mondható hely annak ellenére is, hogy anyagi szempontból nem állunk túl jól. Valószínűleg az osztályok légköre, a jó működés miatt dolgozhatnak nálunk szívesen. Akik itt ápolnak, azok szeretik a munkájukat, és kicsit persze megszállottak is, ha szabad ilyet mondanom, mert igazán magas színvonalon dolgozni csak ilyen módon lehet - hiszen annyi pénzt senki nem kap, amennyit igazából a munkája, hivatásszeretete, gondoskodása miatt megérdemelne. Ez a jó nővéri, szakdolgozói hozzáállás az, amit a betegek mindenképpen értékelnek.
Ha az orvosokat nézzük, akkor évek óta nincs jelentős elvándorlás az intézményből, tavaly - ha jól tudom - csak két szakorvos kolléga ment el rövid időre, külföldre, de ők is visszajönnek. A régebben külföldre távozók közül most tért vissza egy sebészkolléga, hogy a kint szerzett tudását, tapasztalatait nálunk hasznosítsa. Ez tovább erősíti az intézmény szakmai színvonalát. Ez jó nekünk és a betegeknek is. A rezidensekről pedig azt tudom elmondani, hogy évek óta nem tudtunk annyi fiatal orvost felvenni, mint tavaly, az eddiginél is többen jöttek hozzánk. Ez is fontos, mert ők lesznek majd az utánpótlás, hogy az intézmény továbbra is maximálisan ki tudja szolgálni a betegeket, illetve a szakmai színvonal még tovább emelkedhessen.
Ez is érdekelhet
Legjobban: