Valódi népbetegség a fejlett országok lakosainak körében a tranziens iszkémiás attaknak , röviden TIA-nak nevezzük - veszélye abban rejlik, hogy bár a beteg látszólag magától felgyógyul és tünetmentessé válik, az elzáródást okozó tényező még valószínűleg fennáll, és a stroke később is kialakulhat.
Súlyosabb esetben bizonyos mértékű fogyatékosság alakul ki a betegségből, amely a páciens életét végigkísérheti: végtagjai gyengévé, ügyetlenné válhatnak, nehezére eshet a stabil járás és a tárgyak megfogása, bizonyos esetben a beszéd is nehezen érthető lesz. Hogy ezek a tünetek milyen súlyosak, az a stroke pontos helyétől és az okozott szöveti károsodás mértékétől is függ.
A betegek rehabilitációját mielőbb el kell kezdeni, melyben a szakorvos mellett többek között gyógytornász, fizikoterapeuta, beszédterapeuta, szociális munkás, pszichológus is részt vesz. A gyógytorna nagyobb része csoportos foglalkozásokon történik, bizonyos gyakorlatokat azonban egyéni módon, a beteg állapotához igazodva végeznek el. A felépülés hosszú folyamat, és egyénenként változó a javulás mértéke, a beszédzavarok javításán sokszor évekig kell dolgoznia egy logopédusnak. A beteg számára a depresszió kíséri, ami közömbössé teheti a pácienset a gyógyulással járó feladatok felé. A depressziót ilyenkor külön, gyógyszerrel kell kezelni.
A rehabilitációs programot gyakran fizioterápiás kezelésekkel egészítik ki. Elektroterápiával célzottan stimulálhatnak bizonyos izomcsoportokat, melynek fájdalomcsillapító és izomlazító hatása van. Egyre többet alkalmazzák a stroke károsodásának enyhítésére a mágnesterápiát is, amely a szervezet elektromos erőit ingerli. A stroke mellett jó eredményeket tudott felmutatni Parkinson-kór, csontritkulás és lágyszöveti sérülések kezeléséhez is.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
