"Míg korábban elegendő volt a kezelőorvos által papíron a PET-CT bizottságnak írt javaslat, addig a mostani rendszerben egy online felületen kell a beteg összes adatát, kórtörténetét feltölteni. Ráadásul a korábbi egylépcsős bírálat is háromlépcsőssé vált" - írta meg a Népszava . A lap szerint az országban működő nyolc szolgáltató által elvégzett vizsgálatok száma július óta heti 500-ról alig 100-150-re csökkent. A közfinanszírozott 30 ezer vizsgálat mintegy harmada a pénzügyi év vége előtt pár héttel még mindig kihasználatlan.
A diagnosztikai eljárás esetenként 192 ezer forinttal terheli meg az állami kasszát, ha azonban a feladatra kijelölt albizottságok nem engedélyezik a szakorvosi kérelmet, a költségeket a betegnek kell állnia . "Tudunk olyan betegről, aki azért nem kapta meg a közfinanszírozást a vizsgálatra, mert onkológusa elnézte az elektronikus felületen az űrlapot, és így hiányosan töltötte ki: nem került fel a lapra, hogy a betegnek primer tüdőrákja van" - árulta el az egyik szolgáltató. A nyilatkozó kezelőorvosok elmondták, az új rendszer arctalan és személytelen. Gyakran az sem derül ki, milyen okból kifolyólag hiúsult meg az engedélyeztetés.
A nehézségek miatt az érintettek egy része elfordult a rendszertől. A betegek, amennyiben lehetőségük van rá, fizetős vizsgálatot választanak, míg az orvosok egyes esetekben MR-vizsgálatokkal igyekeznek pótolni a PET-CT vizsgálatokat, ezzel azonban tovább nőnek a várólisták , egyben a kórházi költségek is emelkednek.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
