A földfelszín feletti, csupán néhány kilométer vastagságú rétegben játszódnak le azon légköri változások, melyek alapvetően meghatározzák élettani folyamatainkat. Mai világunkban ez a vékonyka réteg is veszélyben van. Az emberi tevékenységek környezetpusztító hatása miatt, bizonyítottan egyre növekszik az extrém időjárási jelenségek gyakorisága, az emberek egyre hevesebb időjárási hatásoknak vannak kitéve jelenleg is, és a jövőben ez várhatóan még fokozódni fog.
Sokakat már most is kínoz az időjárás. A légköri frontokhoz kapcsolódó változások, a nyomás, hőmérséklet, páratartalom ingadozások, és egyéb összetevők változásai próbára teszik az emberi szervezet alkalmazkodóképességét.
Az időjárás érzékenység korunk civilizációs problémája. Szervezetünket kényelmi megoldásokkal kényeztetjük, klimatizált helységekbe menekülünk a kánikula elől, télen befűtünk és párásítunk. Hosszan lehetne sorolni azon komfortérzet-növelő tevékenységeket, amiket nap, mint nap használunk, hogy kellemesebb környezetet teremtsünk, akár otthon, akár a munkahelyünkön. Ám ezzel nem zártuk ki a légköri hatásokat. A falak nem védenek meg mindentől, a szervezetünk érzékeny műszere minden körülmények között reagál a bekövetkezett változásra.
Mindenki időjárás-érzékeny?
Amint kilépünk a szabad levegőre, az aktuális időjárási helyzet azonnali alkalmazkodást kíván tőlünk. Ennek mértékét a szervezetünk pillanatnyi állapota befolyásolja. Így egy markáns változás akár heves tünetek jelentkezését is kiválthatják, melyek akár napokig nem mutatnak enyhülést. A túlhajszolt, stresszes életmód is felelős a tünetek erősödéséért. A feszített munkatempó, a mozgásszegény életmód és a kevés alvás egyenes következménye lehet, hogy valaki erősebben kezd reagálni az időjárás-változásra. Így az érzékenység bármikor, bárkinél kialakulhat. Az előbbiekből jól látszik, hogy mi magunk nagymértékben felelősek vagyunk az állapotunkért, és sokat tehetünk azért, hogy a panaszaink oldódjanak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A korral az emberi szervezet alkalmazkodóképessége is jelentősen romlik. De a gyerekek is rendkívül érzékenyek a környezet változására, ami azzal magyarázható, hogy náluk még nem alakult ki a megfelelő alkalmazkodási képesség a légköri változásokra.
Láthatjuk tehát, hogy az időjárás-változás a társadalom széles rétegét megviseli, megterhelő kicsiknek, nagyoknak, betegeknek és egészségeseknek egyaránt. A jó hír, hogy sokat tehetünk ennek elkerülése, valamint a fennálló tünetek enyhítése érdekében.
Már akkor is sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért, ha néhány dolgot napi rendszerességgel folytatunk. Például pótoljuk az ásványi anyagokat (különösen fontos a Mg, Ca), és a vitaminokat. Ezt részben a megfelelő táplálkozással, részben pedig étrend-kiegészítő készítményekkel tehetjük meg. A termékválasztásnál ajánlott a természetes alapanyagokból készült gyártmányokat előnyben részesíteni, mert sajnos több olyan készítmény található az üzletek kínálatban, amelyeket kémiai összetételük miatt a szervezet nem tud felhasználni.
Naponta szánjunk időt a testmozgásra. Már napi 15-30 perc séta, vagy torna is jó hatású lehet Étkezésünket tudatosan alakítsuk, nagy változások előtt ajánlott kerülni a nehezen emészthető, erősen fűszerezett ételek fogyasztását. Érdemes naponta tájékozódni a várható időjárási hatásokról, humánmeteorológiai paraméterekről.
Ez is érdekelhet
Az időjárás hatása mindenkinél másként jelentkezik, hiszen nem vagyunk egyformák, így nagyon kevés az általános, mindenkire alkalmazható szabály. Sokkal inkább az jellemző, hogy az időjárás szervezetünkre gyakorolt hatásai az egyéni időjárás-érzékenységen keresztül jelennek meg.
