A Nemzeti Rákregiszter legutolsó adatai szerint a 2019-es évben több mint 2800 embernél diagnosztizáltak itthon melanómát, amíg tíz évvel korábban, 2009-ben még alig 2 ezer embernél fedezték fel ezt a betegséget. Emellett a gyakoribb, ám szerencsére kevésbé veszélyes bőrráktípusok – például a basalioma, laphámrák – előfordulása is jelentősen megnőtt az utóbbi időszakban. Mindez több okra is visszavezethető: a divattrendeket követve egyre többen vágynak napbarnított bőrre, így nem csak a strandokon, de a szoláriumokban is több időt töltünk a kelleténél. Az olcsóbbá váló utazások miatt a napfényes, egzotikus országokba is többen utazhatnak el, ahol a bőrük szintén fokozottan vannak kitéve a káros napsugaraknak. A melanómás esetek emelkedésének hátterében azért pozitív trendek is megfigyelhetők: az elmúlt évtizedben sokat fejlődtek a diagnosztikai eljárások, ráadásul egyre többen törődnek a bőrük egészségével és járnak el rendszeresen szűrővizsgálatokra.
Fontos, hogy milyen volt egy évvel ezelőtt az anyajegy
„Az anyajegyeket általában évente szokásos ellenőriztetni, ennyi idő alatt ugyanis általában még nem alakul ki olyan melanóma, ami áttétet képezne, és az életet is veszélyeztetné” – mondta el Dr. Szabó Renáta, a MelanomaMobil bőrgyógyásza. A szakember szerint egy év alatt már láthatóvá válnak azok a szerkezeti eltérések, amik felhívhatják a figyelmet a veszélyre. Így az anyajegy időben eltávolítható, még azelőtt, hogy veszélyes betegség fejlődne ki belőle.
A hagyományos bőrgyógyászati szűrések alkalmával az orvos egyenként végignézi a páciens testén lévő anyajegyeket, és kiválasztja a szabálytalannak tűnőket. Nem tudhatja azonban, hogy az adott anyajegy hogyan nézett ki korábban. A diagnózis felállítását jelentősen megkönnyíti, ha a bőrgyógyász láthatja, milyen volt a vizsgált anyajegy egy, vagy akár két-három évvel ezelőtt. Emiatt a MelanomaMobilhoz jelentkező páciensek testén lévő összes anyajegyet digitálisan rögzítik egy fényképezőgép segítségével, hogy azt összehasonlíthassák a korábbi állapotokkal. Ha az elmúlt egy évben jelentős változások figyelhetők meg a vizsgált bőrfelületen, a bőrgyógyász nagy valószínűséggel a műtéti eltávolítást javasolja majd.
A biztonság kedvéért akkor is a kimetszést javasolhatják, ha az anyajegy sokat nem változott ugyan a vizsgált időszakban, de a szabálytalan szerkezete nyugtalanságra adhat okot. „Összességében persze érdemes elkerülni a felesleges műtéteket, főleg ha az eltávolítandó anyajegy kényes területen – arcon, nyakon – helyezkedik el, vagy ha a páciens keloidosan gyógyul és a hegesedés problémát okozhat” – hangsúlyozta a bőrgyógyász. Hogy a felesleges műtéteket minimalizálják, a problémás eseteket viszont a legnagyobb arányban felismerhessék, a kérdéses anyajegyet ebben a szűkőközpontban több bőrgyógyász is megvizsgálja, melanóma gyanúja esetén minimum három orvos foglalkozik a pácienssel.
Csak az esetek 30 százalékában alakul ki melanoma már meglévő anyajegyekből, 70 százalékban újonnan, korábban ép bőrfelületen kezd kifejlődni. A hagyományos vizsgálat során a bőrgyógyász azt sem tudhatja, mikor jelent meg a testen a vizsgált anyajegy, a digitális rögzítés így jelentősen megkönnyítheti a gyanús esetek kiszűrését. Az újonnan kialakult anyajegyek fejlődését mindig kiemelt figyelemmel kell követni – mondta el a bőrgyógyász.
Egy anyajegy szerkezetében végbemenő, egészen apró elváltozások a laikusok számára a legtöbb esetben nem észrevehetők, így bár az önvizsgálat nagyon fontos része a megelőzésnek, sajnos nem válthatja ki a szűrést. A melanóma bizonyos típusai rövid idő alatt jelentősen megnőhetnek, ez a szabad szemmel is látható változás pedig arra ösztönözheti az érintettet, hogy egy szakembernek is megmutassa. Hamis biztonságérzetet adhat azonban az, ha a bőrünket átvizsgálva úgy gondoljuk, minden rendben van, és nem veszünk részt időnként szűrővizsgálaton. Persze fontos azért az anyajegyeiket rendszeresen átnézni, és ha azt vesszük észre, hogy a bőrünkön lévő foltok színe, mérete, alakja megváltozik, vagy ha új elváltozások jelennek meg a bőrünkön, mindenképpen javasolt konzultálni egy orvossal. A melanoma olyan helyeken is kialakulhat, amelyek viszonylag keveset érintkeznek napfénnyel – például a talpon vagy a nemi szervek környékén. „Nem a melanóma eltávolítása számít sikernek, hanem azoknak az úgynevezett in situ eseteknek a kimetszése, amiből a daganat kialakulhatott volna. Ezek a beavatkozások életmentőek lehetnek” – hangsúlyozta a bőrgyógyász.
„Gyanús, ha a strandbüfében túl hosszú az étlap”
A nyár sokak kedvenc évszakja, érdemes azonban hozzátenni, hogy a kellemesen meleg időjárást a többi között számos olyan kórokozó is élvezi, amelyekkel elfogyasztott ételeink útján kerülhetünk kapcsolatba. Nem véletlen tehát, hogy ezekben a hónapokban gyakoribbá válnak az élelmiszer-eredetű megbetegedések. Szakembert kérdeztünk arról, hogyan mérsékelhetjük akár otthonunkban, akár vendéglátóhelyeken a fertőzésveszélyt.
Újra divat a kempingezés? Mutatjuk, hogyan vágjunk bele
Egyedül, szerelmünkkel, gyerekkel, nagy családdal, baráti társasággal – kempingezni sokféleképpen lehet. Az így eltöltött szabadság életre szóló élmény lehet, ám ha nem készülünk fel rá megfelelően, akkor akár rémálommá is válhat. Nézzük, hogyan vágjunk bele, ha még nem vagyunk gyakorlottak a témában.
A felhők között is utolér a rettegés
Bár a repülésnek vannak olyan pillanatai, amelyek még egy tapasztalt utazót is próbára tehetnek – például, ha a gép turbulenciába kerül –, az esetlegesen érzett nyugtalanság, zaklatottság jellemzően hamar elmúlik. Azoknak azonban, akik repülésfóbiával küzdenek, jóval nehezebb a helyzetük: az ő félelmük nemcsak ideiglenes, hanem folyamatos és mélyen gyökerező. A tünetekről és kezelési lehetőségekről szakemberrel beszélgettünk.
Nyári kellemetlenségek: hogyan kezelhetjük a rovarcsípéseket?
Sokan nincsenek tisztában vele, hogyan enyhíthetik a rovarcsípés okozta fájdalmat, duzzanatot és viszketést, ha éppen nincs a közelben patika. Mutatjuk, miként kezelhetjük a kellemetlen csípéseket és mikor kell házi praktikák bevetése helyett azonnal orvoshoz fordulni.
Így zajlott az anyajegyszűrésem
Maga a szűrővizsgálat nagyjából 30 percet vett igénybe, melynek során először matricákkal megjelölték, majd pedig távolról és közvetlen közelről is lefényképezték a bőrömön található összes anyajegyet. A vizsgálat elején a doktornő figyelmét két anyajegyre hívtam fel, amelyeknél felfigyeltem némi furcsaságra. Az első a bal lapockámon, amelyet a korábbihoz képest nagyobbnak láttam, a másik pedig a vállamon lévő, amelyen egy eltérő színű foltot fedeztem fel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az elemzés során a bőrgyógyászok a korábbi, 2019-es szűrésen készült fotókkal vetették össze a mostaniakat, hogy kiderítsék, valóban változtak-e a testemen lévő, gyanús anyajegyek. A kettő, általan megjelölt anyajegyből azonban csak az egyiknél fedeztek fel eltérést, színe némileg halványabb lett. Habár úgy emlékeztem, hogy a hátamon lévő folt korábban jóval kisebb volt, az összehasonlító elemzés megcáfolt: sem színében, sem pedig méretében semmit nem változott az utolsó, 2019-es megfigyelés óta. Újabb anyajegyek jelentek meg az alhas jobb oldalán és jobb hónaljnál, a bőrgyógyászok szerint azonban sem ezek, sem a már meglévő anyajegyek nem mutatnak kóros elváltozást, így egyik levételét sem tartják indokoltnak.
Ez is érdekelhet
A kiértékelésben ugyanakkor felhívták arra is a figyelmet: mivel a testemen az átlagosnál több anyajegy van, fontos, hogy évente legalább egy alkalommal részt vegyek hasonló szűréseken, így időben felfedezhetik az esetleges eltéréseket. Mivel a szabálytalan anyajegyek száma is magasabb az átlagosnál, így a szűrések közötti önmegfigyelést is rendszeresítenem kell. Igaz, ennek pontosságát éppen ez a vizsgálat kérdőjelezte meg, hiszen szinte biztos voltam benne, hogy a hátamon lévő anyajegy nagyobb, kitüremkedőbb lett, az eredmények szerint azonban – szerencsére – ez nem igaz.
