Az egészségesek doktora

Miért nézi meg a háziorvosán kívül más szakember is a gyereket? Mi a célja az iskolában működô egészségügyi ellátásnak?

Az elsősök - és szüleik - várakozással néznek a következő időszak elé. Az iskolában a kicsi sok idegen gyerekkel, új tanárokkal találkozik, ráadásul ott van még az orvos is. Miért nézi meg a háziorvosán kívül más szakember is a gyereket? Mi a célja az iskolában működő egészségügyi ellátásnak?

Az iskolában az orvos feladata egészen más, mint a háziorvosi rendelőben. Még akkor is, ha netán a személye ugyanaz. Az iskola-egészségügy kifejezetten megelőző szerepet tölt be, meghatározott rendben vizsgálják meg a gyerekeket. Itt nem a betegek, lázasak, hányósak, hasmenésesek ellátása a feladat. A bizonyos életkorban elôforduló olyan rejtett betegségeket keresik, amelyek nem okoznak jelentős tüneteket, nem fájnak. Elôfordul, hogy a szülők esetleg nem is fedezik fel a problémát, ezért nem fordulnak a háziorvoshoz segítségért.

Mivel a gyerek már iskolás lett, szülei igyekeznek otthon megoldani a csip-csup betegségeket - ha nem muszáj, ne hiányozzon a csemete, és persze ők sem a munkahelyükről.

Az iskolaorvos a gyerekeket délelőtt, tanítási időben nézi meg. Szerencsés esetben előre egyeztet a tanárral, akinek az órájáról jönnek a gyerekek. Jó szervezéssel a tanóráról csak nagyon keveset hiányoznak. Az orvos mellett a védőnőnek is vannak feladatai, így képeznek egy csapatot.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Teljes "feltérképezés"

Az általános iskolában kötelezően a páratlan osztályok tanulóit vizsgálják. Rögzítik a testsúlyt, a testmagasságot. Ellenőrzik a látásélességet és a hallást. A "szokásos" belgyógyászati vizsgálat során a gyerekeket tetőtől talpig "feltérképezik". Különös gondot fordítanak a mozgásszervek vizsgálatára, a gerincre. Problémás, gyanús esetekben a gyerek beutalót kap a megfelelő szakorvoshoz.

Az iskolában dolgozó orvos határozza meg, hogy a gyerek a testnevelésórákon könnyített foglalkozásokon vegyen-e részt, illetve felmentést kapjon. Ehhez természetesen át kell néznie a tanuló egészségügyi papírjait (ha vannak).

Előzzük meg!

Ha úgy alakul, hogy a kisfokú gerincprobléma kezelésére, gyógytornára, gyógyúszásra délután kell(ene) vinni a gyereket, a családi "kupaktanács" gyakran a nyelvóra, informatikai szakkör mellett dönt. Ez kétségtelenül fontos a továbbtanulás, a majdani megélhetés szempontjából, azonban az orvos tudja az iskoláskorban észlelt kis elváltozások felnőttkori hatásait, így megpróbál mindent megtenni azért, hogy a "kecske is jól lakjon, a káposzta is megmaradjon". Csak ő tudja előre, hogy a felnőttként munkát, koncentrálást nehezítő, teljesítményt rontó derék-, hát-, nyak-, láb-, boka- és térdfájásokat iskoláskorban mikor és hogyan lehetett volna megelőzni. Amíg nem fáj, nem kell táppénzre menni, nem jár munkahelyvesztéssel, más problémával. Gyakran nehéz ezt a gyerekeknek megmagyarázni, mert szégyenlik bajukat, mert kinevetik őket. Ezért inkább hozzák sorban a kifogásokat. Fontos a jó orvos-gyerek kapcsolat, a megoldás sok odafigyelést, gondolkodást, gondoskodást, szervezőkészséget kíván.

Mivel ők nem tudhatják, nekünk kell helyettük látni a következményeket, megtalálni a megfelelő motivációt, megteremteni a lehetőséget. S ha azt látjuk, hogy a szakorvosi beutalóval nem kerül el a gyerek a vizsgálatra, érdemes azon gondolkodni, mit tehetünk. Ha jó a kapcsolat az iskolavezetéssel, akár a szakorvosi vizsgálatokhoz is megfelelő körülményeket lehet teremteni.

Amennyiben hozzájárul a szakhatóság, egy sor szakorvosi vizsgálat megszervezhető az iskolában. Természetesen röntgenkészüléket nem lehet kihelyezni, de az ortopéd szakorvos kimehet a vizsgálatra. A szemészeti műszerpark - igaz, nem könnyen, de - kitelepíthető, a bőrgyógyász a gyanús anyajegyeket a kézi eszközeivel is meg tudja vizsgálni, a légzésfunkció megítéléséhez szükséges eszközök szintén mobilizálhatók. Ha szépen akarjuk csinálni, úgy, hogy az ellátás ne csak statisztikai rubrika kitöltése legyen, ne csak adatot szolgáltassunk a népegészségügyi helyzet felméréséhez, akkor bizony sok a dolgunk.

Küzdelem az elhízás ellen

Kicsit divatosnak tűnik, de rendkívül nagy erőfeszítésbe kerül az elhízás elleni küzdelem. Testmozgás, egészséges táplálkozás, helyes életvezetési szokások kialakítása - ez szintén az iskolaorvos feladata. Sok türelmet, kitartást, odafigyelést kíván. Sajnos az ilyen jellegű délutáni programokról (diétás nővér egyénre szabott tanácsadása, ducitorna) nagyon nagy a lemorzsolódás. A folyamatos, egész évben segítséget nyújtó próbálkozásoknál sikeresebbnek tűnnek a kampányjellegű, táborozással, főzéssel egybekötött összejövetelek. Meg kell tanítanunk a helyes szájápolást is, törekednünk kell a dohányzás, a drogozás megelőzésére. A nagyobbaknál a pubertással járó változások megismertetése, az önvizsgálat megtanítása szintén az iskola-egészségügy feladata.

Lelki segítség

Eddig nem is beszéltünk másról, csak a testről, a megfelelő magatartásról. S ott van még a gyerek lelke is! Azzal is foglalkozni kell, észrevenni a konfliktushelyzetben levőt, a családi titok rejtegetéséből adódó szorongásokat, a testi tüneteket, a nagyobbak lelki problémáit. Sokat tud segíteni ilyenkor egy megfelelően képzett ifjúsági védőnő, aki a diákok bizalmasa lehet, hiszen nem a tanári kar tagja. A gyerekek első kérdése az szokott lenni, hogy kapnak-e "szurit". A védőoltásokkal kapcsolatos rend megváltozott, a hatéves korban kötelező védőoltást a gyerekek nem az iskolában, első osztályban kampányszerűen kapják. Azt a háziorvos adja be pontosan hatéves korban, ugyanúgy, ahogy a csecsemőkori, a 15 hónapos, illetve a hároméves korban kötelező védőoltásokat. Így a gyerek az iskolába kerülésekor nem kap védőoltást, a szülőnek nem kell izgulnia, hogy nincs mellette.

Az iskolában 6. osztályban, 8. osztályban kapnak kampányszerű védőoltást a tanulók.

Az iskolaorvosi rendelőben van lehetőség arra, hogy a rendszeresen gyógyszert szedők piruláiból tartsanak néhány darabot, ha a gyerek otthon felejtené. A korábbi betegségek ismeretében bármi történik vele - márpedig egy iskolában mindig történik valami, váratlan furcsaságok nem csak a filmekben vannak -, a szülőt azonnal lehet értesíteni, a gyereket pedig a megfelelő ellátóhelyre küldeni. Ehhez az orvosnak nem kell állandóan jelen lennie. Egy jól felkészült asszisztens akár telefonon is segítséget kérhet. Nem az a feladatunk, hogy mindent megoldjunk, de az igen, hogy kellő időben, kellő információval lássuk el a szülőt, és gondoskodjunk a gyerek megfelelő szakemberhez juttatásáról. IX.évf./9.sz.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.