Gyógyító jelenlét
"Kardiológushoz sokszor konkrét tünetekkel érkeznek a betegek, akik emiatt nyilván kisebb-nagyobb mértékben meg vannak ijedve. Elsősorban természetesen egy alapos kivizsgálás szükséges, a kiváltó okot kell feltérképezni, és utána következhet a hatékony és a problémának legmegfelelőbb kezelés. Ez konkrét szív- és érrendszeri betegség kapcsán természetesen jelenthet gyógyszeres ellátást, de gyakran elsősorban 'csak' életmódbeli változtatást jelent, hiszen például a nem kezelt stressz önmagában is szívbetegségeket imitáló tüneteket okozhat. Jellemzően ilyen a mellkasi szorítás, a szívdobogás-érzés, a szorongás" - hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
"Ugyanakkor sokszor tapasztaljuk, hogy pusztán a gyógyító szándékú jelenlét is javulást eredményez a betegnél. A tudat, hogy jó kezekben van, és a bizalom, amelyet természetesen ki kell érdemelni, képes felerősíteni a kezelések hatékonyságát" - tette hozzá.
Erősebb bizalom - kisebb fájdalom
A Michigani Állami Egyetem kutatásai igazolják az orvosi megfigyeléseket. Kiderült ugyanis, hogy a bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat olyan agyi válaszokat indít el, amelyek csökkentik a fájdalmat. A szakértők azt is kimutatták, hogy a valóban a páciensekre figyelő orvosok betegei jobb egészségi állapotban fejezik be a kezeléseket.
A kísérlet során az önként jelentkező pácienseket két csoportba osztották. Az egyik csoporttal betegközpontú orvos foglalkozott, aki a panaszaikhoz kapcsolódva kérdezgette őket a munkájukról, a családi életükről, a megélt lelki és szociális hatásokról. A másik csoportnak kizárólag betegségéhez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolnia, például milyen betegségei voltak, milyen gyógyszert szed. Ahogyan ez várható volt, a kérdőívekből kiderült, hogy az első csoport tagjai erősebben kezdtek bízni az orvosukban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A jelenség mögött álló neurobiológiai folyamatokat a kutatásban MRI-felvételekkel vizsgálták. A betegek egy injekciót imitáló enyhe elektrosokkot kaptak, miközben a kezelőorvosuk fényképét nézték. Eközben a tudósok az anterior insula - a fájdalomérzékelő központ - aktivitását monitorozták. Kiderült, hogy a betegközpontú vizsgálatban résztvevő betegeket annyira megnyugtatta orvosuk látványa, hogy jóval alacsonyabb mértékben reagáltak a fájdalomra.
Ez az amerikai vizsgálat ráadásul előremutató céllal született, ugyanis egy nagyobb kutatás részét képezi, amelynek célja, hogy felállítsák a betegközpontú ellátás szabályait, és ellenőrizhetővé tegyék az eredményességét.
Az empátia minden esetben segít
"Szakmailag is fontos, hogy a beteg érezze, valóban segíteni szeretnénk neki, és igyekszünk elnyerni a bizalmát" - hangsúlyozza dr. Vaskó.
Ez is érdekelhet
"Természetesen elsődleges, hogy a beteg fizikai állapotára koncentráljunk, de ha a pszichés és szociális helyzetére is igyekszünk fényt deríteni - gyakran csak hagyjuk, hogy maga mesélje el, ami a 'szívét nyomja' -, akkor a páciens elégedettebb, a gyógyítás pedig eredményesebb lehet. Ez még abban az esetben is így van, ha nem pszichés, hanem fizikai eredetű a probléma, és a kezelés is konzervatív eszközökkel történik. "
Legjobban: