Az orvosi igazolásokkal csak a baj van?

A gyermekorvosok sokszor úgy kénytelenek kiállítani igazolást hiányzásról, hogy a betegség tüneteit nem láthatják - ez egyrészt felesleges munkával terheli őket, másrészt sokan visszaélnek a helyzettel. Tavaly év végén ezért kezdeményezés indult, hogy változtassanak az elavult és káros rendszeren.

"Reggel hasmenésem volt, ezért nem mentem iskolába" - hangzik el sokszor egy-egy kiskamasz szájából a gyermekorvosi rendelőben. "Tisztelt Doktor Úr! Tegnap gyermekem nem tudott iskolába menni, mert lázas volt. Igazolásra lenne szükségünk" - keresik meg gyakran a szülők az orvosokat. Ugyan mindkét panaszt könnyen lehet otthon kezelni, nem szükséges hozzá ellátogatni a rendelőbe - ahol adott esetben akár komolyabb fertőzést is össze lehet szedni -, a hatályos szabályok miatt mégis köteles a diák/szülő orvosi igazolást bemutatni az iskola felé.

Jelenleg ugyanis az érvényben lévő 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet az 51.§ (1) bekezdésében leszögezi, hogy "beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt", illetve "Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is." A rendelet 2019. szeptemberi módosítása alapján az első vizsgálat alkalmával az orvos akár előre is kiadhatja az igazolást az időtartam megjelöléssel. Ez pedig a jogszabályban rögzített orvosi jóslás esete, ugyanis előre megmondhatják immár teljesen legitimizálva, hogy a gyerek hány nap múlva lesz egészséges.

Mi jelzi, hogy jó a gyermekorvos? A legkisebbeket sok szeretettel és játékkal kell bevonni az orvosi vizsgálatba, míg a nagyobbak esetén sokszor a lelki tényezőket is vizsgálni kell a testi panaszok hátterében. Korábbi cikkünkben sorra vettük, milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki kiváló gyermekorvos legyen.

Ennek köszönhetően a gyereknek (szülőnek) minden esetben fel kell keresni az orvost, ami miatt sokszor kígyózó sorok alakulnak ki a rendelőkben, az igazolásokkal járó adminisztráció pedig felesleges terhelést jelent a szakembereknek. Nem beszélve arról, hogy elveszik az időt azoktól, akik valóban kivizsgálást igénylő panaszokkal, betegséggel várakoznak. Dr. Győri József, Kispesten praktizáló házi gyermekorvos éppen ezért néhány hónapja elkezdte regisztrálni azokat az eseteket, amikor nem szakmailag fordulnak hozzá, hanem csak igazolás miatt. "Ez az összes betegforgalom 30 százalékát teszi ki nálam, ami nagyon nagy szám. Nagyjából ez az országos átlag is" - mondja a szakember.

A gyermekorvosi rendelőkbe a betegek közel harmada kizárólag igazolás miatt megy. Fotó: iStock
A gyermekorvosi rendelőkbe a betegek közel harmada kizárólag igazolás miatt megy. Fotó: iStock

Jósolni kell

De nemcsak a többletmunka és időfaktor miatt tartják az orvosok ezt a szabályozást rossznak, hanem szakmai szempontból is lehetetlen feladat elé állítja őket. "Nagyon gyakran megesik, hogy olyan panaszokkal jönnek a rendelőbe, amelyek már elmúltak, például reggel hányt a gyerek, láza volt. Ilyenkor úgy kell kiállítanom igazolást, vagyis szakmai felelősséget vállalnom érte, hogy nem tudtam meggyőződni a betegség fennállásáról, csak a szülő vagy gyerek szavára támaszkodhatok" - magyarázza. Majd gyorsan hozzáteszi: "a másik probléma, hogy a rendelet szerint azt is meg kell jósolni, mikor mehet újra közösségbe az illető. Erre csak akkor mondhatnék biztosat, ha az orvosi pecsétemmel ott állnék az iskola/óvoda bejáratánál reggelente, és ellenőrizném a gyerekeket, hogy tényleg egészségesek-e, meggyógyultak-e." Mivel ez irreális elvárás, a gyakorlatban az orvosok többsége előre kiállítja az igazolást, így a továbbiakban nincs biztos információja arról, hogy mi történik a kis beteggel.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

"Belátható, hogy ilyenformán az orvosi igazolások rendszere értelmetlen" - ezt már dr. Tordas Dániel, budakalászi házi gyermekorvos mondja. "A szülő-pedagógus-diák-orvos négyszögből az utóbbi a hiányzás időtartama alatt csak 1x5 percre látja a gyermeket, ha orvosszakmailag nem indokolt kontrollvizsgálatra visszahívni. Mégis a teljes időtartamot ő igazolja, azaz azt, hogy a gyerek betegség miatt otthon tartózkodik, úgy, hogy valójában nem tudja, hogy hol van." Dr. Tordas ugyanakkor hangsúlyozza: nem az orvoshoz fordulás, hanem az orvosi igazolás rendjét szeretnénk megváltoztatni. Az igazolásoknak semmi köze ahhoz, hogy a szülők orvoshoz fordulhatnak-e vagy sem. "Természetesen bármikor készséggel megvizsgálunk minden beteg gyermeket, ugyanúgy, mint például a közösségbe nem járó 0-3 éves korosztályt. Azt szeretnénk, hogy a szülő a gyermeke betegsége miatt keressen fel, kérjen tőlünk tanácsot, valódi orvos-beteg párbeszéd legyen, ne pedig adminisztratív feladatsor. Sőt! Az orvosok sokkal több időt tudnának fordítani a valóban beteg gyerekek vizsgálatára, ha azzal tölthetnék a rendelési idejüket."

Amikor nincs betegség, de kell az igazolás

Az pedig még csak a kisebbik gond, hogy az igazolást akkor is kötelező bemutatni, ha a kezelésben gyakorlatilag nem vett részt az orvos. A legnagyobb probléma, hogy a jelenlegi szabályozás nagyon sok hazugságot, visszaélést szül. A legtöbb iskola házirendje azt írja elő, hogy a szülő egy tanévben összesen három nap hiányzást igazolhat gyermekének. Ám ezen túl is megesik, hogy a tanuló családi okok miatt nem megy iskolába (például edzőtáborban vagy épp temetésen vesz részt, nyelvvizsgára tanul, szünidőn kívül nyaral, síel stb.). Ilyenkor a szülő szintén az orvoshoz fordul, hogy segítse ki egy hivatalos igazolással. Sőt, sokszor az intézmények is erre biztatják a szülőket: "nem gond, menjenek nyugodtan, csak hozzanak orvosi igazolást!" - hangzik el gyakran a tanárok részéről.

"Régóta ez a gyakorlat, de látható, hogy hagyományosan hazugságra és jogszabálysértésre épül" - mondja dr. Tordas. Az érintettek tisztában vannak vele, hogy a szülő háromnapos keretét kibővíti, azt pedig mindenki magának dönti el, melyiket ítéli el jobban: ha nyíltan felvállalják, hogy egyéb ok miatt van szükség orvosi igazolásra, és ebben a doktor partner, kiállítja a papírt, vagy megtévesztik a szakembert, és azt füllentik, hogy a gyereknek hirtelen, de gyorsan múló betegsége lett, és így tesznek szert az igazolásra.

Már a bölcsődében kezdődik a gond Kisgyerekek esetében még nyilván kicsi a visszaélés aránya, bár ott is előfordul. (Hallani például olyan történetet, hogy anyuka azt füllentette a gyermekorvosnak, bölcsis kislánya ápolásra szorult, ezért szüksége van táppénzes papírra, mert nem tudott dolgozni - holott a pici makkegészséges volt éppen akkor.) A bölcsis-ovis gyerekek szülei még inkább csak ártatlan elszenvedői a logikátlan szabályrendszernek. Ha ugyanis a gyerek lázas, köhög , rosszul volt (akárcsak átmenetileg is), a gondozók kikötik, hogy csakis akkor mehet újra közösségbe, ha azt az orvos igazolja. De mi van akkor, ha a gyerkőcöt kora délután küldik haza, kiderül, hogy egy szimpla gyomorrontásnál nincs nagyobb baja, ám a háziorvosuk aznap délelőtt rendelt és legközelebb másnap délután fog? Ilyenkor a szülő kénytelen egy napot otthon maradni a már egészséges csemetével, és jó esetben valaki mást el tud küldeni az orvosi igazolásért, illetve rá tudja bízni valakire a gyereket, amíg ő elmegy érte - ezzel elkerülve, hogy a rendelőben tényleg összeszedjen valamit a kisgyerek.

Az orvosi igazolás elrejti a szociális problémákat

A jelenlegi rendszer szerint egy tanévben 250 óra hiányzása lehet a diáknak anélkül, hogy osztályozó vizsgát kéne tennie és komolyabban vizsgálják, miért volt sokat távol az iskolától. "0 és 250 óra között pedig rengeteg a különbség. Ebben a tág intervallumban, ha ott az orvosi igazolás, senki nem néz utána, valójában mi történik a gyerekkel" - magyarázza a problémát a budakalászi házi gyermekorvos.

Tordas doktor szerint van arra is példa, hogy egy kamasz egyedül jelenik meg a rendelésen és kér orvosi igazolást, mert reggel állítólag rosszul volt, majd kibukik, hogy erről az anyja vagy apja nem is tud. Vagyis gyaníthatóan lógott, de bizonyíték persze nincs rá. "És a még sötétebb oldal: vajon hány súlyos szociális problémát fedünk így el? Hány olyan esetet rejt el a hibás rendszer, amikor bántalmazás, rossz családi körülmények vagy más hasonló okból nem megy a gyerek iskolába, de az orvos igazolást ad számára, mert a szülők sorolják a soha nem létezett - de az orvos által se nem igazolható, se nem cáfolható - betegség tüneteit?"

Petíció a változásért

A fenti okokból kifolyólag házi gyermekorvosok (a cikkünkben megszólaló dr. Tordas Dániel és dr. Győri József, rajtuk kívül pedig dr. Bogdányi Katalin és dr. Korausz Etelka) összefogtak, és elindították a Bizalmat a szülőnek, értelmet az orvosi igazolásnak nevű mozgalmat. Facebook-oldalukon rendszeresen írnak arról, miért lenne szükség átgondolni a szabályokat, és különböző példákat is megosztanak praxisukból. Céljuk, hogy az olyan betegségek, panaszok esetén, amikor orvosi vizsgálat, beavatkozás nélkül is gyógyítható, kezelhető otthon a gyermek, ne kelljen orvosi papírt kérni, hanem a szülő igazolhassa a hiányzást, egyben ő dönthessen arról, mikor mehet újra közösségbe.

Az orvosok azzal is érvelnek, hogy a szülő újszülöttkorától felelős gyermekéért, és ennél sokkal komolyabb helyzetekben is dönthet (például, hogy adott esetben megműtsék-e, kapjon-e ajánlott oltást stb.), akkor itt sem kéne átadni másnak a felelős szerepkört.

Tavaly ősszel egy petíció aláírására biztatták az érintetteket, amihez ugyan 11 ezren csatlakoztak, mégsem hozta meg a várt változásokat. Majd kérdőívben mérték fel a szülői igényeket, véleményeket, ezt már több mint 30 ezren töltötték ki. A közösségi akción túl az illetékes szerveket is megkeresték az ügyben. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések a minisztériummal, az egészségügyi és köznevelési államtitkárokkal, illetve az iskolákkal is - tájékoztat dr. Tordas.

Dr. Tordas azt tapasztalja, hivatalos oldalról amiatt aggódnak, hogy ha a szülőké lesz a döntés és felelősség, sok lesz a visszaélések száma. De ez is csak azt mutatja, hogy nem ismerik igazán a jelenlegi orvosi napi gyakorlatot és azt, hogy most is sok a hazugság. A gyermekorvos ennek ellenére bizakodó, mert úgy látja, ha lassan is, de elérik céljukat. Jó esetben szeptemberben, a következő nevelési évnek már az új szabályrendszerrel futhatnak neki a diákok, gyerekek, gondozók, tanárok, orvosok és szülők is.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.