<img src="https://media.hazipatika.com/cikkek/main/49/28492849_1.jpg" alt="" />Az egészségügyben működő szakmai kamarákra vonatkozó új szabályozás
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. Törvény célja, hogy az egészségügy területén működő szakmai kamarák működését újraszabályozza, egységes keretek között rendelkezve az egészségügy területén megfelelő képesítéssel, illetőleg szakképesítéssel foglalkoztatottak kamaraalakítási jogosultságáról. A törvény szövegében szerepel, hogy az a megállapítás, miszerint a szakmai kamarák eddigi működése alapján megállapítható, hogy az egészségügy területén, kötelező tagsággal működő szakmai kamarák az eddigi működésük során nem kezelték a társadalom által elvárt súllyal a minőségvédelmi, minőségbiztosítási problémák megoldását és működtetését, erőforrásaikat és figyelmüket inkább az érdekvédelmi tevékenységre helyezték.
Az egészségügyi szolgáltatások területén a minőségvédelem és a minőségbiztosítás megoldásának problémái ma már nem kizárólag a szakmát gyakorló személy, hanem a szolgáltatást nyújtó szervezet szintjén jelentkeznek, ebből következően a fogyasztó és szolgáltató közötti aszimmetria problémák jelentős része áttevődött az egészségügyi szolgáltatást végző személy és a beteg viszonylatából a szolgáltató szervezet és a beteg viszonylatába. Ennek keretében a szolgáltató szervezet felel a beteg felé a nevében eljáró személyek munkájának szakmai minőségéért is.
A törvény a köztestületi kamarai rendszert úgy kívánja újraszabályozni, hogy az elősegítse az eredeti céloknak megfelelő kamarai tevékenységet, elsősorban - a testületi, szervezeti (ön)érdek-érvényesítés helyett - az egészségügyben dolgozók általános érdekeinek megfogalmazását és képviseletét, nagyobb teret adjon a kamarákban az önkéntes alapon felépülő önszabályozásnak és önigazgatásnak, valamint fokozza a kamarák érdekeltségét az egészségügyben dolgozókhoz, tagjaikhoz kapcsolódó szolgáltatások bővítésében. A törvény értelmében az egészségügyi szakmai kamarák szabályozását az eddigi három - párhuzamos és egyöntetű szabályokon alapuló - kamarai törvény helyett egyetlen átfogó, keretjellegű törvény váltaná fel.
A törvény a jelenleg működő szakmai kamarák - Magyar Orvosi Kamara, Magyar Gyógyszerész Kamara, és Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara - további folyamatos működését indítványozza a megváltozott tagsági viszonyok és a szükséges hatásköri felülvizsgálat mellett. A törvény a kamarák tagsági jogviszonyát alapvetően új elvi alapra helyezi, ennek lényege, hogy a kamarai tagság önkéntes. A kamarai tag jogosult a kamarai törvényben meghatározott szolgáltatások, tevékenységek igénybevételére, illetve a kamarát megillető jogosultságokban (pl. közreműködés a jogszabályok előkészítésében a kamarát érintő tervezetek véleményezése által) való aktív közreműködésre.
A törvény szerint létrejövő, az önkéntes tagság alapján működő kamarák - mivel várhatóan nem minden egészségügyben dolgozó lesz kamarai tag - nem járhatnak el valamennyi e területen tevékenykedő etikai ügyében.
Az orvosi, gyógyszerészi, egészségügyi szakdolgozói foglalkozás szakmai, illetőleg etikai szabályainak megalkotására az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezeti keretén belül, önálló jogi személyként az Országos Etikai Tanács működne, mint az etikai kérdések legmagasabb szintű szabályozási, illetve végrehajtási fóruma.
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról
A Kormány - a magyar közigazgatási rendszer korszerűsítésének jegyében - 2003. április 1. napjával hozta létre az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt, elsősorban az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes tevékenységek ellátására. A Hivatal az egészségügyi miniszter felügyelete alatt működő önálló központi hivatal, amely az egészségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó egyes közigazgatási, hatósági feladatokat lát el az ország területére kiterjedő illetékességgel.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hivatal feladatköre
Ez is érdekelhet
- az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatok ellátása,
- az egészségügy területén működő szakértői tevékenységgel összefüggő hatósági feladatok ellátása,
- a kábítószerek és pszichotróp anyagok gyógyászati célú felhasználásával kapcsolatos engedélyek kiadása,
- bármely egészségügyi, szociális vagy gyermekvédelmi tevékenység végzésére jogosító bizonyítvány és oklevél elismerése,
- ápolói és szülésznői bizonyítványok, orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi oklevelek elismerése,
- külföldön felhasználni kívánt orvosi igazolás hitelesítése,
- orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok, valamint vizsgázott fogász egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásának vezetése,
- egészségügyi szakképesítést szerzett személyek működési nyilvántartásának vezetésére.
A hivatal az egészségügyi szakképesítést - ide nem értve az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi, a klinikai szakpszichológusi szakképesítést, valamint a vizsgázott fogász egészségügyi szakképesítést - szerzett személyek működési nyilvántartásának vezetésében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara a Hivatallal kötött megállapodás szerint közreműködik.
Legjobban: