A Howard Hughes Medical Institute kutatói azonosították a ribonukleinsav apró alkotóelemeit, amelyek megelőzik a melldaganat továbbterjedését a tüdőre és a csontokra. Kimutatták, hogy a legagresszívabb mellrákos daganatokból három kritikus RNS alkotórész hiányzik. Egerekkel végzett kísérletek során ezeket az alkotórészeket visszahelyezték a humán melldaganatokba, így a tumor nem terjedt tovább. Ezek a részek interferálnak azokkal a génekkel, amelyek képessé teszik a rákos sejteket arra, hogy osztódjanak és terjedjenek, nyilatkozta Joan Massagué, a Nature szakfolyóirat január 10-i számában megjelent cikk fő szerzője.
A kutatási eredmények hasznosak lehetnek a mellrák elleni sejtszintű küzdelemben. Abban is reménykednek, hogy munkájukkal hozzájárulnak a melldaganatok áttétképzésének - melyet a betegség fő halálozási okaként tartanak nyilván - csökkentéséhez. Áttét akkor képződik, ha az elsődleges daganatból sejtek szabadulnak ki, és megtámadnak más szerveket. Ez a rák leghalálosabb formája, ezért a tudósok keresik az ezt kiváltó géneket. Az általuk termelt fehérjék beazonosításával előrelépés remélhető a gyógykezelés terén is - értesült a MediPress.
A kísérletek során a kutatók felfedezték, milyen szerepet játszanak a mindössze 20-22 nukleotidnyi hosszúságú mikroRNS-ek a mellrák terjedéséért felelős gének szabályozásában. A mikroRNS-ek szabályozzák a génműködést azáltal, hogy elnyomják vagy éppen serkentik a nagyméretű üzenetközvetítő RNS molekulák fordítását. Az RNS információközvetítő molekula, ezért kritikus fontosságú, hogy a genetikus kódokban keletkező hibák ne kerüljenek be a fehérjékbe. Massaugé és más kutatók is felfedezték, hogy a génelnyomó molekulák valószínűleg kulcsszerepet játszanak a tumorok növekedésében és terjedésében. Azokat a mikroRNS-eket kezdték keresni, amelyek csak a nagyon agresszív, áttéteket képző melldaganatok esetében kerülnek elnyomás alá. Amikor egérkísérletek során három ilyen mikroRNS szintjét visszaállították a normális értékre, akkor jelentősen csökkent a sejtek terjedési képessége.
Massagué szerint a mikroRNS-ek és az áttétképződésért felelős gének beazonosítása értékes lehet a mellrák prognózisában és kezelésében. Több génre is rábukkanhatnak még, melyek alapul szolgálhatnak az áttétképződést gátló gyógyszerek kifejlesztéséhez.
Ez is érdekelhet
STOP
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: