A betegek száma 70-80 ezer egy-egy esztendőben, a megbetegedések csaknem 70 százalékát a bölcsődés és óvodáskorú gyermekek körében regisztrálják. A bárányhimlős szövődmények és kórházi kezelések száma is évről évre nő, miközben mindez védőoltással már hazánkban is megelőzhető.
A bárányhimlős megbetegedések száma évek óta a februári-májusi hónapokban tetőzik. „Összefogás a bárányhimlő ellen” címmel éppen ezért indít már januárban országos programot az Egészséges Ifjúságért Alapítvány. A ma bejelentett kampány célja, hogy a gyermekeket megóvják a bárányhimlőtől és annak szövődményeitől. A programhoz kapcsolódó óvodákban és bölcsődékben a szülők gyermekorvosoktól tájékozódhatnak a betegségről, a megelőzésről, választ kapnak kérdéseikre, és a szakemberek segítenek eloszlatni az eddigi tévhiteket is. A programhoz elsőként csatlakozott a budapesti Kerekerdő Óvoda, itt tartott sajtótájékoztatót az alapítvány.
A programot Czeizel Endre, az Egészséges Ifjúságért Alapítvány elnöke ismertette. Mint elhangzott, sokan nem tudják, hogy a másodikként vagy harmadikként megbetegedő családtagnál általában súlyosabb a bárányhimlő lefolyása. Az óvodás és bölcsődés kisgyermekek fertőződése tehát fokozottan veszélyezteti a családtagokat, elsősorban a csecsemőket, a várandós édesanyákat és az immunhiányos betegeket, de rajtuk kívül azokat az egészséges felnőtteket is, akik korábban nem estek át bárányhimlőn.
A bárányhimlőt szinte mindenki ismeri, de a kezelés helyes módjáról és a megelőzés lehetőségével kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a bárányhimlő korántsem ártalmatlan gyermekbetegség. A megbetegedések mintegy 10 százalékában jelentkezik szövődmény, és azt nem lehet előre tudni, kinek lesz súlyos lefolyású a betegsége. Csak a 2006-os évben 444 beteget kellett bárányhimlő miatt kórházban kezelni Magyarországon.
„A fertőző gyermekosztályra került súlyos állapotú bárányhimlős betegek szülei nagy meglepetéssel és egyben szomorúan szembesülnek a ténnyel, hogy a nagy szenvedést okozó bőr-, lágyrész-fertőzések, vérmérgezés, idegrendszeri problémák előfordulhatnak bárányhimlő kapcsán, és nemcsak az ő gyermeküket érheti ez a csapás. Amikor már késő, kivétel nélkül minden szülő inkább a fertőzés elkerülését választaná” – mondta dr. Kulcsár Andrea, a fővárosi Szent László Kórház főorvosa, csecsemő-gyermekgyógyász, a fertőző betegségek szakorvosa, védőoltás klinikai szaktanácsadó.
Arra figyelmeztetett, hogy a komplikációk egy része a helytelen kezeléssel függ össze, de a megfelelő kezelés sem jelent garanciát a szövődmények elkerülésére. Ugyanakkor tudni érdemes, hogy a viszketés enyhítésére nem ajánlott rázókeveréket használni, helyette inkább a mentolos hintőport érdemes választani. Ezt is csak vékony rétegben szabad rászórni a kiütésekre. Tévhit, hogy a bárányhimlős beteget nem érheti víz. A bőrt tisztán kell tartani, szappannal és vízzel naponta egyszer-kétszer le kell zuhanyozni. Az ülőfürdő nem javasolt. Törölközéskor a vizet óvatosan kell felitatni a bőrről, vigyázva arra, hogy a hólyagokat ne dörzsöljük le.
A bárányhimlő átvészelése általában életre szóló védettséggel jár ugyan, de a vírus a szervezetben még évekig lappang, és a szervezet védekezőképességének gyengülésekor övsömör formájában újra jelentkezhet. Védőoltással azonban a bárányhimlő szövődményeivel együtt megelőzhető – hangsúlyozta a főorvos, aki összefoglalta és cáfolta a bárányhimlős beteg kezelésével kapcsolatos tévhiteket.
Igaz-e, hogy a bárányhimlő helyes kezelése során rázókeverékkel kell bekenni a viszkető kiütéseket, sebeket?
A bárányhimlős bőrt nem szabad semmivel sem bekenni, a rázókeverék használata tilos! Ha a kiütéseket nem hagyjuk szellőzni, felülfertőződhetnek és bőrgennyedést, maradandó hegeket okozhatnak.
Igaz-e, hogy bárányhimlős beteg nem fürödhet?
Hosszú ülőfürdő valóban nem javasolt, de zuhanyozni naponta akár többször is lehet, mivel a bőr tisztántartása nagyon fontos egy bárányhimlős beteg esetében is, főleg a további fertőzések elkerülésének érdekében. A bőrt soha nem dörzsölve, hanem törölközővel óvatosan leitatva szárítsuk meg. Hajat is lehet mosni samponnal, illetve öblíteni, de szárításnál ne dörzsöljük a fejbőrt! Vigyázni kell a fésülésnél is, nehogy a hólyagokat megsértsük.
Igaz-e, hogy bárányhimlős nem mehet levegőre, a legjobb, ha a betegség lezajlásának végéig otthon marad?
Szobafogságot az alábbi okokból szoktak javasolni: egyrészt a szabadban sokkal nagyobb az esélye annak, hogy újabb fertőzések érhetik a legyengült immunrendszerű beteget, másrészt minden betegség hamarabb átvészelhető nyugalomban. Azonban egy néhány perces séta nem árt, friss levegőre szüksége van a betegnek is. A hosszabb kintmaradás azért sem javasolt, mert fertőző betegségről van szó. Mivel a bárányhimlő cseppfertőzés útján terjed, a beteg a szabadban is éppen ugyanúgy fertőz, mint egy zárt helyen. Amikor a hólyagok bepörkösödnek, már hosszabb időre lehet szabad levegőre menni.
Ez is érdekelhet
Igaz-e, hogy a bárányhimlős beteget jobb melegben tartani, hogy a hólyagok könnyebben és gyorsabban kijöjjenek?
A szobahőmérséklet a legoptimálisabb a gyógyulásra, nem kell túlzottan meleg környezetben lennie a betegnek. A hólyagok száma kizárólag az immunrendszer erősségétől függ, ezt a hőmérséklet lényegesen nem befolyásolja.
Legjobban: