Ma Magyarországon leginkább a gyógyszergyártó cégek és az orvosok személyes kapcsolatán múlik, hol végeznek úgynevezett klinikai kísérleteket . Orvosaink jól képzettek, felkészültek, a nemzetközi cégek pedig nemcsak a magas színvonalat értékelik, de azt is, hogy kedvező áron jutnak az eredményekhez. A legfrissebb jelentések szerint Magyarország a klinikai vizsgálatok számát illetően a tizedik, a lakosságarányos betegszámot tekintve a negyedik helyen áll Európában - írja a 168ora.hu .
A szétszórt vizsgálatok egységesítésének gondolata már 2013-ban felvetődött, de akkor hamvába halt, majd tavaly került ismét terítékre, amikor az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) olyan szabályozástervet dolgozott ki, amely a klinikai vizsgálatokhoz szükséges szerződések egységesítését célozza. A még bevezetésre váró új szabályozás a klinikai vizsgálatokhoz szükséges szerződéskötést önti majd kötött formába.
A központosított rendszerben a kormány elképzelése alapján az érintett orvosok és szakdolgozók transzparens módon kapnának fizetést a munkájukért, ami motiváltabbá teheti őket. Az egységes adatbázis mellett jelentős változást hozna a tervezett kvótarendszer is, amely alapján a jelenlegi területi aránytalanságokat felszámolnák, és a jövőben "igazságosan" osztanák el az országba kerülő vizsgálatokat.
A központosítással kapcsolatos elképzelések azonban megosztják a szakmát. Többen egyenesen a klinikai vizsgálatok végét vizionálják, ha megtörténik a centralizálás. Mathiász Dóra mindkét oldal érveit jól ismeri, hiszen 21 évig az egyik legnagyobb gyógyszercég orvos-igazgatójaként irányította a klinikai kísérleteket , később kórházi stratégiai igazgatóként is rálátása volt a folyamatokra, jelenleg pedig az Oncompass Molekuláris Diagnosztikai Központ klinikai kapcsolatokért felelős vezetőjeként intézményekkel, orvosokkal tartja a kapcsolatot. Már gyógyszercégesként sem szerette volna a központosítást, leginkább azért, mert a szponzor maga szeretné eldönteni, kivel és hogyan akar együtt dolgozni.
"Minden gyógyszercégnek van egy saját hálózata. Fontos, hogy a vizsgálatokat oda vigyék, ahol az orvossal, a vizsgálóval személyes és megbízható kapcsolat van, ismerik a klinikai vizsgálati tapasztalatait, eredményeit. Ha egy kvótarendszer kijelöli, hogy a szponzoroknak hová kell vinniük a vizsgálataikat, azzal pontosan azt a szakmai kapcsolatrendszert ítélik halálra, amely a szisztéma hatékony működésének lényege. A piac önmagát szabályozza: ha valahol nem jól működik a vizsgálóhely, akkor az adott cég villámgyorsan lép, ha viszont egy mamutszervezet döntésmechanizmusát nézzük, hosszú ideig tartana, amíg váltani lehetne" - nyilatkozta a lapnak.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
