Egy kis kórháztörténet
A trianoni béketárgyalások után a Kolozsvári Egyetem jogutódjának tekinthető Szegedi Egyetemet 1921. október 9-én nyitották meg. Az egyetemi intézetek végleges épületeinek építése gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter döntése nyomán Korb Flóris tervei alapján 1926-ban indult meg, és 1929-ben fejeződött be. A Sebészeti Klinikán az átadást követően 120 ágy működött.
A klinika első igazgatója Vidakovits Kamilló professzor volt, és a világháború végéig olyan ismert sebészek dolgoztak itt, mint Bugyi István és Hedri Endre professzorok, Szabó Dénes és Troján Emil magántanárok. 1951-ben a Sebészeti Klinika épületében létrehozták a II. számú Sebészeti Klinikát - Láng Imre professzor vezetése alatt. Az újonnan alakult klinikán az általános és baleseti sebészeti tevékenységen kívül korszerű idegsebészeti osztályt szerveztek. Az idegsebészeti és baleseti sebészeti osztályból, valamint a később az I. Sebészeti Klinikáról átvett ortopédiai osztályból szervezték meg utóbb az Idegsebészeti, Ortopédiai, valamint a Traumatológia Klinikát az egyetem új, 400 ágyas épületében. Az eredeti intézet mint I. sz. Sebészeti Klinika működött tovább.
Vidakovits professzort Prochnow Ferenc és Jáki Gyula követte, majd 1958. május 1-jén a klinika élére Petri Gábort nevezték ki. Az ő munkássága alatt a korábban általános és baleseti sebészettel és urológiával foglalkozó intézetben számos új sebészeti szakterület indult rohamos fejlődésnek, és vált európai színvonalúvá.
Miután a Műtéttani Intézet a Sebészeti Klinika épületébe költözött, egyedülálló lehetőség nyílt a klinikai és kísérletes munka összehangolására. Ebben az időben Kulka Frigyes a mellkassebészet, Imre József a nyelőcsősebészet, Kovács Gábor a szívsebészet, Németh András a művesekezelés és a vesetranszplantáció, Gál György a művesekezelés, Baradnay Gyula a vastagbélsebészet, Pepó János pedig az érsebészet területén végzett úttörő munkát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Boros Mihály az aneszteziológia és intenzív terápia területén szerzett ezen évek alatt múlhatatlan érdemeket, melynek következtében 1985-ben megalakult az önálló Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet. Az első hazai vesetranszplantációt 1962-ben végezték Németh András és Petri Gábor professzorok vezetésével, mellyel örökre beírták magukat a magyar sebészet történetébe. Rendszeres veseátültetést 1981 óta végeznek a klinikán.
A klinika élére 1982. január 2-án Karácsonyi Sándort nevezték ki. Munkássága alatt a klinika tevékenysége a máj- és a hasnyálmirigy-sebészet bevezetésével bővült. 1985-ben a szívsebészeti osztály Kovács Gábor vezetése alatt önállósodott szervezetileg.
Karácsonyi professzor távozását követően a klinika vezetését 1993. március 1-jén Balogh Ádám vette át. Vezetése alatt a klinika valamennyi speciális tevékenysége aktívan tovább működött, az onkológiai és az érsebészeti profil bővült, és a daganatos betegeket ellátására több szakmát felölelő, ún. multidiszciplinális munkacsoportok alakultak. A Sebészeti Klinika jelenlegi igazgatója Lázár György professzor, aki 2004. június 20-án kapott kinevezést a vezetői feladatok ellátására.
A klinika jelene
A klinika tevékenységi köréhez tartozik az általános sebészet teljes skálája (endokrin-, máj-, nyelőcső- és vastagbélsebészet), valamint mellkas-, ér- és transzplantációs sebészet. A regionális feladatok ellátása mellett jelentős részt vállal a klinika területi sürgősségi szakellátásban is.
A Klinika "B" részlegén végzik az egynapos sebészeti ellátást, a betegeket nemrég felújított, korszerű kórtermekben ápolják, ahol minden kórteremhez külön tusoló és mosdó tartozik.
A klinika szakmai potenciálja sokoldalúságában rejlik, hiszen hazánkban úttörő szerepet vállalt a minimálisan invazív sebészi technika bevezetésében és elterjesztésében. A módszer megváltoztatta a sebészet szinte minden ágát, lecsökkentette az ápolási időt, és számos hagyományos eljárást teljesen kiszorított a klinikai gyakorlatból. Az általános és mellkassebészet területén számos új műtéti típust elsőként végeztek az országban, melyeket azóta rutineljárásként alkalmaznak. A klinika szinte minden profiljának munkája mind hazai szinten, mind nemzetközileg elismert.
Tervek
A jövőben a meglévő klinikai profilok szakmai lehetőségeinek további bővítése, javítása a fő cél. A tervek között szerepel egy új, minimálisan invazív műtő létrehozása, valamint az intraoperatív angiológia lehetőségének megteremtése, illetve a nagy hagyományokkal büszkélkedő transzplantációs repertoár szélesítése. A cukorbetegségben szenvedő betegek kezelésében újdonságnak számító hasnyálmirigyszigetsejt-átültetést rutineljárássá szeretnék fejleszteni, hiszen állami támogatással Magyarország - és egyben Kelet-Európa - első hasnyálmirigyszigetsejt-izoláló laboratóriuma épült fel Szegeden. Az élődonor szervátültető program elindításától a veseátültetések számának és eredményeinek további javulását várják, közép- és hosszútávon pedig a tüdő- és a májátültetés feltételeit is szeretnék megteremteni.
| Szegedi Sebészeti Klinika | ||
| Főigazgató: | Dr. habil. Lázár György | |
| Osztályok száma: | 7 | |
| Kórházalapítás: | 1921. október 9. | |
| Vonzáskörzet: | Csongrád, Bács-Kiskun, Békés, Szolnok megye | |
| Ellátott fekvőbetegek száma: | 6390 fő / 2009. | |
| Ellátott járóbetegek száma: | 29700 fő / 2009. | |
| Orvoslétszám: | 33 | |
| Egészségügyi szakdolgozói létszám: | 115 | |
| Alapítvány: | Klinikai Sebészet Fejlődéséért Alapítvány | |
| Bankszámla száma: | HKB Bank 10300002-28528375-00003285 | |
| Honlap: | www.surg.szote.u-szeged.hu | |
Ez is érdekelhet
