Nem egy forrásból indult, s valószínűleg calicivírus okozta a fővárosi tömeges megbetegedést.
Mint arról a síjtó hírt adott, az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetéhez 2008. január második hetében több bejelentés érkezett arról, hogy budapesti gyermekintézményekben gyomor-bélrendszeri és felső légúti (influenzaszerű) megbetegedések miatt hirtelen megnövekedett a hiányzások száma. Az ÁNTSZ regionális és kerületi intézetei azonnal megkezdték a kivizsgálást a hiányzások okainak tisztázására, és a megbetegedések hátterében felmerült közös étel (közös báziskonyháról 11 intézménybe kiszállított étel) eredetének feltárására - áll az ÁNTSZ összefoglaló jeelntésében.
A VI-VII-VIII-XV. kerületben összesen 8 gyermekintézményben történt helyszíni vizsgálat, melynek keretében egyrészt közel 600 gyermeket és pedagógust kérdeztek meg a szakemberek, másrészt az intézmények konyháiról ételmintákat és úgynevezett tisztasági törlékmintákat vettek, hogy az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet laboratóriumában megtörténhessen belőlük a bakteriológiai vizsgálat. A betegektől és dolgozóktól származó széklet- és torokváladék-mintákat az Országos Epidemiológiai Központ laboratóriumai vizsgálták, bakteriális és virális kórokozó után kutatva.
A báziskonyha által ellátott 11 intézmény közül 3 közösségben egyáltalán nem észleltek megbetegedést, és egy érintett intézményben 3 osztályban egy beteg sem volt, bár igénybe vették a közétkeztetést.
Azon nyolc intézmény létszáma, melyekben halmozott megbetegedéseket regisztráltak, 1599 fő, az itt étkezők száma 1073 fő. A kivizsgálás során 345 megbetegedésre derült fény, közülük gyomor-bélrendszeri tünetekkel 200 fő, légúti tünetekkel 145 fő betegedett meg. A gyomor-bélrendszeri megbetegedések enyhe lefolyásúak voltak, a betegek közül kevesen fordultak orvoshoz, kórházi ápolásra nem került sor.
A megbetegedések kezdetét követő hétvégén (2008. január 12-13-án) több beteget otthonában kerestek fel, a járványügyi vizsgálat érdekében mintavételi tartállyal. Sajnos csak néhány betegtől sikerült vizsgálati mintát gyűjteni, elsősorban a családok elzárkózása miatt. További nehézséget jelentett, hogy kevés beteg fordult orvoshoz, akik maguk is kezdeményezhettek volna laboratóriumi vizsgálatot.
A betegek székletéből kórokozó baktériumot nem mutattak ki, néhány esetben calicivírust azonosítottak. A jellemző tünetek, a járványügyi adatok és a laboratóriumi eredmények alapján a gyomor-bélrendszeri megbetegedéseket nagy valószínűséggel calicivírus okozta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az étel- és törlékminták bakteriológiai vizsgálata során sem volt kimutatható a megbetegedésekkel összefüggésbe hozható baktérium, ami tovább erősíti azt a vélekedést, hogy a halmozott megbetegedések hátterében a calicivírus állhat. A helyszíni élelmezés-egészségügyi vizsgálatok tapasztalata szerint a főzőkonyha és a tálalókonyhák higiénés állapota megfelelő volt, nem volt olyan hiányosság, ami a megbetegedésekkel kapcsolatba hozható.
Az egyes intézmények között a megbetegedési arányt tekintve igen nagy különbség volt. A statisztikai elemző vizsgálat alapján sem azonosítható nagy biztonsággal egyetlen közös eredetű étel fertőzést terjesztő szerepe sem.
A téli hónapokban mind a vírusos eredetű gyomor-bélrendszeri megbetegedések, mind a légúti/influenzaszerű betegségek gyakrabban fordulnak elő. A pontos felderítés érdekében nemcsak az érintett intézményekben történik adatgyűjtés, tájékozódnak a szakemberek ezek környezetében a gyermek- és a szociális intézményekben és a házi gyermekorvosoknál is: a szezonális aktivitásnak megfelelően a légúti és a gyomor-bélrendszeri betegek száma az érintett körzetekben megemelkedett. A megkérdezett környező intézményekben folyamatosan fordulnak elő gyomor-bélrendszeri megbetegedések: az óvodások és kisiskolások közt nagyobb számban, a felső tagozatosoknál ritkábban.
Az elmúlt években szerzett járványügyi tapasztalatok szerint a calicivírus a járványok túlnyomó többségében nem élelmiszer, étel által, hanem a beteg emberrel történt közvetlen vagy közvetett kapcsolat (pl. szennyezett tárgyak) útján terjed. Feltételezhető, hogy ebben az esetben is az történt: a városban cirkuláló vírus bekerült ily módon az adott gyermekintézményekbe, ahol a betegség robbanásszerűen megbetegített napközben több gyermeket.
Ez is érdekelhet
Az epidemiológiai (köztük statisztikai és laboratóriumi) adatok alapján a különböző intézményekben előfordult megbetegedések hátterében közös forrásra nem talált bizonyítékot az ÁNTSZ.
Legjobban: