Zöld hályog, amiről nem tudott? Kósza gerincferdülés, cukorbetegség, vagy éppen magas vérnyomás, ami szintén újként hat? A koronavírus elleni oltásokra való jelentkezés, illetve a COVID-19-tesztek eredményeinek lekérdezése miatt sokan kezdték el használni az utóbbi időben az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret ( EESZT ), ahol olyan korábbi diagnózisokkal is szembesülhettek, amelyekről nem volt tudomásuk, az adott betegségekkel nem is kezelték őket soha. Olyan beszámolók persze korábban is keringtek, amelyek arról szóltak, hogy valaki olyan vizsgálatot látott a betegéletútjában, amelyről semmilyen emléke nem volt. Ezek jobb esetben adminisztrációs hiba, rosszabb esetben az elszámolásokkal, támogatásokkal kapcsolatos trükközések miatt kerültek a betegéletútba. Persze a mostanság észlelt furcsa diagnózisok is lehetnek figyelmetlenség eredményei, és állhat a hátterükben szabálytalanság is, de az elsődleges ok jellemzően nem ez. Arra pedig végképp nem kell gondolni, hogy a kezelőorvosok úgy diagnosztizálnak betegségeket, hogy arról nem is szólnak.
Nem az, aminek látszik
"Az egészségügyi ellátások során az EESZT-ben több bejegyzés is születik. Az első egy katalógusbejegyzés, ami csak annyit jelent, hogy valaki elment egy adott rendelésre. Ez az adat csak az ellátás tényét igazolja, azt nem, hogy pontosan milyen vizsgálatot, beavatkozásokat végeztek. Dokumentumok akkor kerülnek fel a rendszerbe, ha ténylegesen történt valamilyen vizsgálat vagy egészségügyi beavatkozás, és annak feltöltését a vonatkozó jogszabály előírja. Ezekhez tartozik valamilyen betegségi kód is, a rendszerben azt is feltüntetik" - mondja dr. Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Ugyan a Betegségek Nemzetközi Osztályozása szerinti BNO-kódot, valamint a hozzá tartozó betegségnevet fődiagnózis megnevezéssel szerepeltetik az elektronikus térben, de ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen fenn is áll a betegség az adott páciensnél.
"Az itt rögzített dokumentumok kódját nem használja senki, mert az önmagában nem jelent semmit: aki kezelőorvosként arra kíváncsi, mi történt egy adott ellátáson, az megnyitja és elolvassa a konkrét kezelőlapot, majd abból levonja a konzekvenciákat. Anélkül a feltüntetett betegségnév és kód csak egy nyers adat, semmi egyéb" - emeli ki dr. Nagy Marcell. Az EESZT tehát nem egy olyan rendszer, amely folyamatosan gyűjti és kilistázza a korábbi diagnózisokat - hiába gondolhatja ezt első ránézésre sok laikus.
Bajt nem hozhat ránk
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mivel az elektronikus térben fődiagnózisként rögzített betegségnév nem tényleges diagnózis, szerepeltetéséből az érintettnek nem lehet baja, ez még biztosítási, bírósági ügyeknél sem jelenthet gondot. A hozzá kapcsolódó dokumentációból - amint azt is megnyitják - ugyanis egyből kiderül a valós helyzet. Mivel a biztosítóknál is orvosok vizsgálják az ilyen kérdéseket, ők is egyértelműen látják, ha valakihez például magas vérnyomás van bekódolva, de a rögzített érték normális, és nincs felírva vérnyomáscsökkentő sem. Vagy zöld hályog, ami valójában nem áll fenn, csak szemcseppek mellékhatásaként emelkedett a szemnyomás - a dokumentációból ez is kiderül. Ugyanez a helyzet akkor, ha az egészségügyi adatokat valami miatt bíróság tekinti át: ilyenkor a közreműködő orvosok szintén kompetensek a témában.
Persze előfordulhat, hogy a feltöltött dokumentum és a hozzá kapcsolódó kód tényleg téves, ez esetben a kijavíttatása nem egyszerű. "Ezeket csak ugyanaz a szolgáltató módosíthatja, amelyik létrehozta, feltöltötte, a háziorvos vagy más szakorvos nem. A korrigálás úgy történik, hogy a lezárt dokumentumot informatikai segítséggel újranyitják, átkódolják. Ha ez megvan, a rendszerben már friss adatok fognak látszani" - magyarázza dr. Nagy Marcell. Emiatt fontos, hogy aki az elektronikus térben téves - vagy annak gondolt - bejegyzést lát, betegként ahhoz az orvoshoz forduljon, aki a dokumentációt készítette.
Ha okkal van más neve
"A téves bejegyzés hátterében az is állhat, hogy az orvos gyógyszerfelírás miatt rögzített iránydiagnózist, vagy írt be olyan betegséget, amelyre kérhető az adott gyógyszer" - mondja dr. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser. Ilyenkor a diagnózis nem feltétlenül jó, de ha volt alapja a megállapításának, nincs szó csalásról. " Mondok egy konkrét példát, ami valószínű többször felmerül egy-egy rendelőben. Még nincs olyan diagnózis, hogy postcovid-szindróma , így nincs ilyen hivatalos kód sem. Viszont egyre több embernél látják ezen panaszokat, tapasztalnak például a betegség elhúzódásaként nehézlégzést vagy ritmuszavart. Ilyen helyzetekben jön elő a kérdés, hogy milyen kóddal tudják a beteget táppénzre küldeni. Mivel erre egyelőre nincs válasz, a beteg problémáját az orvos legjobb belátása szerint dokumentálja, és olyan diagnózist rögzít, amelyet a legmegfelelőbbnek tart" - magyarázza a szakember.
Ha valaki nem ilyen esetekkel találkozik, hanem visszaélésgyanús bejegyzést lát az elektronikus térben - például soha nem hallott betegségre hivatkozva végigfuttatták egy teljes nőgyógyászati panelen, miközben az orvos közelében sem járt -, annak azt érdemes jeleznie a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) felé. "Ezek nagyon súlyos csalások, nem szabad mellettük elmenni. Fontos az is, hogy az emberek eleve egészségtudatosak legyenek, használják, ellenőrizzék az egészségügyi rendszereket" - mondja dr. Nagy Marcell. A kamarai titkár azt javasolja, hogy az EESZT felületén mindig kövessük, mi történt velünk, mi hogyan van bekódolva, feltöltve az online térbe. Ez nagyon hasznos, mert ha megtanuljuk használni a rendszert, akkor nem kell papírokat sem rakosgatnunk és a rendezgetnünk attól tartva, hogy valami elkavarodik.
Az online tér a miénk is
Az EESZT felületén be lehet állítani elektronikus értesítést is, aminek köszönhetően mindig kapunk e-mailt, ha valami felkerül az online térbe - például aki úgy kapott koronavírus elleni oltást, hogy kért ilyen értesítést, az nagy eséllyel már azelőtt megkapta az ennek dokumentálásáról szóló tájékoztatást, hogy elhagyta volna a kórház területét. Az elektronikus értesítés akkor is hasznos, ha e-receptet kérünk telefonon vagy e-mailben, lévén ilyenkor egyből érkezik a figyelmeztetés, amint a receptet ténylegesen feltöltötték a felhőbe, és lehet indulni a patikába. Ennek a beállításnak köszönhetően az esetleges visszaélések, téves rögzítések is könnyen kiderülnek. Például egy e-mailből azonnal megtudjuk, hogy épp a rendelőintézetben jártunk, miközben otthon főztük az ebédet.
Ez is érdekelhet
Az EESZT rendszere arra is lehetőséget ad, hogy eldöntsük, milyen információkat láthatnak rólunk az orvosok. Ha például valaki nem szeretné, hogy más is tudjon a mellplasztikájáról, akkor korlátozhatja az erről szóló információk elérhetőségét. Ezt a pszichiátriai és nemibeteg-ellátásoknál nem kell külön beállítani, azok adatait az elektronikus tér eleve zártan kezeli, külön tiltás nélkül sem látja őket minden orvos. Azokhoz az adatokhoz, amelyek a beállítások miatt nem láthatók, csak olyan esetekben férnek hozzá az egészségügyi dolgozók, ha az tényleg indokolt: például akkor, ha a beteg életét kell megmenteni, vagy nincs eszméleténél. Ilyenkor a kezelőorvosnak muszáj látnia mindent, hiszen bármilyen információ hasznos lehet.
Legjobban: