A gyerekek és a fiatalok egészségi állapota ijesztő mértékben hanyatlik a legfejlettebb országokban - állapították meg egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat során. A fiatalok légzőszervi, csontrendszeri és pszichés problémáktól szenvednek a leggyakrabban. Az aggasztó jelenség elsősorban a civilizációs ártalmak megszaporodására és a családi élet zavaraira vezethető vissza.
A német iskolások 31 százaléka allergiás, 15 százaléka rosszul lát, minden tizedik hiányosan táplált, minden nyolcadiknak problémák vannak a koleszterin szintjével, a fiúk 19 százaléka komoly gerincelváltozásokat mutat, 18 százalékuk túl, vagy alultáplált, 12 százalékuknak megnagyobbodott a pajzsmirigye. Ezek az aggasztó információk abból a vizsgálatból olvashatók ki, amelyet Németországban készítettek egy nemzetközi összehasonlító elemzés számára. Az egészségügyi hatóságok szerint a világ egyik leggazdagabb országában soha nem volt olyan sok krónikus testi és lelki betegséggel küszködő gyerek és tizenéves, mint manapság. A nyolcvanas évekhez képest megduplázódott pl. azoknak a fiataloknak a száma, akik allergia miatt kénytelenek voltak megszakítani szakmai tanulmányaikat.
Eközben az orvostudomány egyre fejlettebb és az egészségügyi ellátás színvonala mind magasabb. Egyre több olyan koraszülöttet tartanak életben, akik 3,5-4 hónappal korábban jönnek a világra. Egyes vélemények szerint azonban ezek az orvosi csodák a későbbiekben nagyon súlyos következményekkel járnak. A kis súlyú és éretlenül megszülető gyerekek között nagy számban fordulnak elő fogyatékosok. A mind eredményesebb terhességi diagnosztika révén az örökletes betegségben szenvedő újszülöttek száma csökken, a koraszülések szaporodása miatt azonban továbbra is nagyon sok gyerek indul az életbe komoly testi és pszichés hátránnyal.
A mai gyerekek az előző nemzedékeknél sokkal kevesebb hagyományos gyerekbetegséget kapnak meg, ami a tömeges védőoltásokkal és az antibiotikumok elterjedésével magyarázható. Ez az alapvetően örvendetes fejlemény is rendelkezik azonban nemkívánatos mellékhatásokkal. Az utóbbi időben mind több bizonyíték gyűlt össze ahhoz a feltételezéshez, hogy a kisgyerekkori felső légúti és más fertőző betegségek erősítik az immunrendszert és bizonyos védelmet nyújtanak pl. az allergia ellen. Ha egy kisgyerek sosem beteg három éves kora alatt, nem tud kellően megedződni az immunrendszere.
A mai gyerekek gyakran olyan tünetekkel kerülnek orvoshoz, amelyek azelőtt nemigen jelentkeztek a 30-40 éves kornál korábban: keringési zavarok, migrén, súlyos gerincelváltozások, koleszterin problémák, II-es típusú cukorbetegség, kóros elhízás és mindenek előtt a pszichés elváltozások széles skálája. Ez utóbbit tartják egyébként a szakértők a leginkább aggasztónak. Kiderült például, hogy a 3,5 éves gyerekek egynegyedének komoly problémái vannak a beszédddel, húsz évvel ezelőtt ez az arány mindössze 4% volt. A német kisgyerekek 25%-a nem érti pontosan a hozzá intézett szavakat, hiányos a szókincse, bizonytalan a nyelvtani szabályok használatában és rossz az artikulációja. Ez részben a túlzott tévézésből adódik, a képernyő előtt ülve ugyanis a gyerekek többnyire nem kommunikálnak, és ez a hallgatás károsan befolyásolja beszédfejlődésüket.
Hasonló eredményre jutottak a logopédiai szűrés adatainak elemzésekor is. Düsseldorf városában 1973-ban a gyerekek 7%-a volt beszédhibás, 1998-ban ez az érték már 28 százalék volt. Mind több jele van annak is, hogy a gyerekek túl nagy stressz alatt élnek és ez pszichoszomatikus elváltozásokhoz vezet. A 12-17 éves diákok egy 1700 fős vizsgálat során egyharmad arányban állították, hogy hetente legalább egyszer vesznek be gyógyszert az iskolai stressz csökkentésére, illetve az iskolai teljesítményük fokozása érdekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A német egészségügyi hatóságok olyan súlyosnak látják a problémát, hogy a gyermek és ifjúsági orvosi ellátás teljes felülvizsgálatára készülnek. Be akarják vezetni az első munkába állásig tartó időszakban mindvégig kötelező és a betegbiztosítók által finanszírozott rendszeres szűrővizsgálatokat. Jelenleg ugyanis az iskoláskor elérése után nem kíséri folyamatosan figyelemmel az egészségügyi rendszer a gyerekek testi és pszichés fejlődését. Manapság gyakran már csak súlyos betegségekkel kerülnek orvoshoz a gyerekek, különösen a szegény családokban, amelyek száma Németországban is szaporodik.
