HáziPatika.com: Mindennapi munkája nem korlátozható egyetlen szakterületre, egyszerre több dologgal is foglalkozik, ezek között azonban az egészségügy egyfajta összekötő kapocsként jelenik meg. Minek köszönhető ez a sokféleség?
Zöldi Péter: Az újságírás már gyerekkorom óta jelen van az életemben, hiszen édesapám újságíró, bár attól mindig is óva intett, hogy én is ezt a pályát válasszam. Végül mégis újságíró lett belőlem, de szeretek inkább úgy fogalmazni, hogy alkalmazott marketingtevékenységet folytatok. Közgazdász tanulmányaimat a Nemzetközi Üzleti Főiskolán folytattam, itt kezdtem el marketing szakiránnyal is foglalkozni, később pedig úgy hozta az élet, hogy a Kórház című újság kapcsán az egészségügyi kommunikáció terén helyezkedtem el. Immár kilencedik éve, 2008-ban indítottam el a radiologia.hu nevű honlapot, 2009-től pedig a Weborvos online egészségügyi magazint, valamint lapmenedzserként a Magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóiratánál, az Orvosok Lapjánál is dolgozom. Igyekszem minél jobban átlátni a magyar egészségügyet, talán ez is késztetett arra, hogy pár éve elvégezzem a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának MSc-képzését.
Egyfelől tehát az egészségügyi média világa jelenti az életem jelentős részét, másfelől pedig a radiológiában is kicsit komolyabban elmélyedtem, hiszen 2010 óta dolgozom egy Iconomix nevű teleradiológiai cégnél immár mint ügyvezető igazgató. Itt telemedicinával foglalkozunk, magánrendelőknek és kórházaknak nyújtunk egészségügyi szolgáltatásokat. Ennek mentén a cég a magyar CT-, MR- és röntgendiagnosztikai tevékenység néhány százalékának leletezését végzi el.
Röviden így kapcsolódnak össze a különböző szálak. Az egészségügyi médiában szerzett tapasztalatok és partneri együttműködések alapján van rálátásom az egészségügyi marketingre, ez alapján tudok véleményt formálni, gondolkodni arról, hogy mi jó és mi kevésbé hatékony ezen a területen.
HáziPatika.com: Maradva egy kicsit a médiánál, ön szerint ma mekkora Magyarországon az egészségüggyel foglalkozó újságírók felelőssége, miben rejlik e munka jelentősége?
Z. P.: Az egészségügyi médiában dolgozó szereplőkként arra törekszünk, hogy lefordítsuk, elmagyarázzuk a bonyolult egészségügyet. Ennek a célcsoportját jelenthetik az egészségügyben dolgozók is, vagy egy tágabb kör, azoké, akik igénybe veszik az egészségügy nyújtotta szolgáltatásokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Változó persze, hogy mindehhez miként viszonyulnak az egészségügyben dolgozó emberek. Ha arról van szó, hogy betegségekkel kapcsolatos problémákat kell interpretálnunk, akkor abszolút pozitívan. Ha viszont egy-egy balhé kapcsán szeretnénk valamit megfogalmazni, akkor már egészen más a helyzet. Általában elmondható, hogy az újságírók, így az egészségüggyel foglalkozó újságírók is a normasértések iránt érdeklődnek. Ám mivel a normarendszer nem fekete és fehér dolog az egészségügy világában, ezért a normák megsértése is teljesen relatív. Úgy gondolom, nekünk az a feladatunk, hogy kellő hitelességgel, továbbá az egészségügyi ellátórendszert nem lesajnálva és nem negatívan emlegetve tárjuk fel ezeket a problémákat, illetve ezen túlmenően tájékoztassuk a betegeket a különböző diagnosztikai és terápiás lehetőségekről. A felelősségünk tulajdonképpen óriási, de az a véleményem, hogy létezik egy olyan jól behatárolható újságírói kör, amely képes ennek az elvárásnak megfelelni.
HáziPatika.com: Idén harmadik éve működik közre zsűritagként Az év magánrendelője szakmai díjainak odaítélésében. Az eddigi tapasztalatok alapján hogyan látja, mit jelent a magánegészségügyi szolgáltatóknak ez a megmérettetés?
Z. P.: Úgy vélem, igazán fontos, hogy a magánegészségügy területén működő szerveződések érezzék, hogy nemcsak a laikus környezet, hanem a marketingkommunikációs szakemberek is figyelik őket, és kiemelik azokat a pozitív példákat, amelyek előremutató kezdeményezésként érdemesek erre. Bevallom, a magam részéről élvezem a zsűritagságot, mert minden évben látok valamilyen újdonságot, mindig vannak tehetséges új kezdeményezések. Azért azt tudni kell, hogy az egészségügyi marketing terén egyre professzionálisabbak a szolgáltatók: a marketingkommunikációs rendszerek fejlődése, az igazán jó weboldalak megjelenése eredményeként érezhető az állandó fejlődés. Emiatt viszont egyre magasabb a belépési korlát a piacon: a profik egyre profibbak lesznek, az újonnan érkezők pedig egyre nehezebben képesek belépni piacra, és működni ott.
HáziPatika.com: Miként látja a magánegészségügyi intézmények jövőjét a betegek szempontjából? Képesek lesznek ezek akár egyre nagyobb kört ellátni az elkövetkező években Magyarországon?
Z. P.: E tekintetben van egy bizonyos limit, ami egyrészt abból fakad, hogy komplex beavatkozásokat nem szívesen végeznek ezek a szolgáltatók, egy szint felett inkább az állami egészségügyre hagyják az ellátást. Másfelől a transzparenciára és minőségre törekvés révén dinamikus fejlődés várható a magánegészségügyben, azt azonban ugyancsak ne várjuk, hogy akut eseteket kezeljenek ezekben az intézményekben. Ettől függetlenül a kevésbé összetett, vagy pedig nem annyira sürgős, tervezhető beavatkozások terén azért egyértelmű, hogy bizony van létjogosultsága a magánellátásnak.
Érdemes mindehhez hozzátenni, hogy egyes vidéki városok közelmúltban uniós forrásokból felújított, állami fenntartású szakrendelőiben, kórházaiban akár olyan színvonalú ellátással is találkozhatunk, mint a budapesti és főváros környéki magánintézményekben. Nyilván nem mindenhol van így, de főként a nagyobb megyeszékhelyeken magas minőségű szolgáltatásokat vehetnek igénybe a páciensek, ami érdekes versenyhelyzetet teremt lokálisan az állami és a magánellátás között. Tulajdonképpen kijelenthető, hogy leginkább a fővárosi állami kórházak vannak jelentős lemaradásban a többi szereplőhöz képest.
HáziPatika.com: Megoldást hozhatnak vajon erre a problémára a következő években létesítendő budapesti szuperkórházak?
Z. P.: Az Egészséges Budapest Program és a benne felépülő centrumkórházak - ahogy a szuperkórház elnevezés helyett ezeket a központi intézményeket hívjuk - nagyjából öt éven belül teljesen megváltoztatják majd a budapesti ellátási térképet. A mindenhol, így például idehaza vidéken vagy éppen Nyugat-Európában egyaránt felfedezhető centralizáció itt is meg fog valósulni, az eddig nyilvánosságra került koncepciók alapján pedig úgy tűnik, valóban egy 21. századi ellátórendszer valósulhat meg, amennyiben a kormány is rábólint. Hatalmas fejlődés lenne ez annak a 4 millió embernek, aki a központi régióban él, és aki jellemzően Budapesten veszi igénybe az egészségügy szolgáltatásait.
