Az Európai Bizottság legfrissebb számítása alapján az európai lakosság egészségügyi adataihoz való könnyebb hozzáférés egy évtized alatt 11 milliárd euró, azaz több mint 4 ezer milliárd forint gazdasági nyereséget eredményezhet. A szakértők szerint 5,5 milliárd euróval kevesebb lesz a kiadás az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés révén, míg további 5,4 milliárd euró takarítható meg az egészségügyi adatoknak a kutatás és innováció, valamint a szakpolitikai döntéshozatal terén való jobb felhasználásával.
Éppen ezért egy digitális európai egészségügyi adattér (EHDS) létrehozását javasolják, amelyre alapozva megvalósulhatna a lakosság egészségügyi adataink széles körű felhasználása. Ezáltal szigorú feltételek mellett ugyan, de kutatási célra nagy mennyiségű, anonim egészségügyi adat áll majd rendelkezésre. Ennek köszönhetően könnyebben lehet majd olyan innovatív gyógyszereket és eszközöket előállítani, amelyek hatékonyabb és személyre szabottabb ellátást biztosítanak. Az ágazat pedig képes lesz mesterséges intelligenciára épülő új eszközöket is kifejleszteni.
Itthon is komoly lépés volt az EESZT
A betegadatlapok és elektronikus vények az összes tagállam kétharmadában léteznek, és leggyakrabban online portálon keresztül érhetők el, de csak néhány országban lehet ezeket határokon átnyúlóan küldeni vagy fogadni. Közel egy tucat országban pedig továbbra is papírnyomtatványokat használnak a recept kiállításához. Jelenleg mindössze tíz tagállam támogatja a betegadatlapok és az elektronikus vények megosztását a MyHealth@EU rendszeren keresztül, de a tervek szerint 2025-ig valamennyi tagállam csatlakozni fog a MyHealth@EU infrastruktúrájához.
Az olyan egészséginformatikai szolgáltatások, mint a Magyarországon is működő EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) megteremtették az alapot az ellátásfókuszú egészségügyről a szolgáltatásközpontú megközelítésre való átálláshoz, emellett a gyógyítási folyamatok, protokollok digitalizálásához - véli Szabó Bálint, az ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ vezetője. A szakember úgy látja, a következő időszak feladatai közé elsősorban a meglévő megoldások használatának kiterjesztése, fejlesztése, valamint az új digitális módszerek, eszközök és szolgáltatások kialakítása tartozik. Ez véleménye szerint is hozzájárul majd az egészségügy minőségének és hatékonyságának javításához, az egészségügyi adatokban rejlő potenciál mélyebb kiaknázásához.
A digitalizáció mellett szintén nemzetközi tendencia az egészségügyi ellátás értékalapon történő megközelítése, amely a betegek gyógyulása és életminőségük javulása szempontjából a legfontosabb egészségügyi eredmények javítására összpontosít a teljes ellátási ciklus során, de eközben optimalizálja az egészségügyi erőforrások felhasználását, és így a társadalomra rótt költségeket – állítja Lars Dahl Allerup, a dán egészségügyi think-tank, a Rethink Value társalapító-vezérigazgatója. A szakértő a május végén megrendezésre kerülő Digital Health Essential egészségügyi üzleti konferenciára a Roche meghívására érkezik hazánkba, hogy gyakorlati példákon keresztül is bemutassa majd az értékalapú működés alapvető tényezőit és társadalomra gyakorolt lehetséges előnyeit. Ő úgy látja, hogy az egyik legfontosabb tényező, hogy stratégiai együttműködés alakuljon ki az egészségügy döntéshozói, finanszírozói, az ellátási rendszer szakemberei, valamint az iparág többi szereplője között.
Napjainkban már egyetlen szereplő sem vitatja, hogy a jövő eszközei az egészségügyi applikációk, az orvos-beteg kapcsolatot és a diagnosztizálást még magasabb szintre emelni képes innovációk. Nem csak a piaci alapon építkező és gondolkodó vállalkozásoknak, hanem az államnak is érdeke egyre több erőforrást fordítani az egészségügyi informatikai szolgáltatások fejlesztésére. Erre itthon is akadnak jó példák!
A digitalizáció az elkerülhetetlen számos területen, de ehhez új gondolkodásmódra és új eszközökre van szükség többek között a gyógyszerkereskedelemben is - véli Dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója. Az értékesítés és logisztika folyamataiban komoly előnyt jelenthetnek a digitális megoldások bevezetése, amelyre már nálunk is akad már példa, de minden értintett számára egyértelmű, hogy van hová fejlődni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatása révén jött létre például a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetben az a Transzlációs Medicina Kutatóközpont (TMKK), amely összefogja a kórház összes kutatási projektjét a Phd-któl a gyógyszeripari és biotech projekteken keresztül a nemzeti kutatási programokig. A TMKK legtöbb tevékenysége szinte kizárólag a virtuális térben zajlik, ahol folyamatalapú és digitalizált kutatási protokollok menedzselik a betegutakat és a szereplők közötti kutatási feladatmegosztást, kommunikációt. A TMKK így kormányzati döntéselőkészítő és -támogató elemzések készítésére is képes - hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Vályi-Nagy István, a Dél-pesti Centrumkórház főigazgatója. Az analitikai platformja pedig képes egyedi kutatási igények alapján szinte bármilyen elemzést elvégezni az egyszerű adatleválogatástól a terápiás eljárások költség-hatékonysági modelljeinek megalkotásáig.
