Az emberi agyat alkotó sejtek már jóval azelőtt elkezdenek fejlődni, hogy az agy fizikai formája kialakulna, tehát már a magzati kor legelején. A sejtek hálózatának ez a korai szerveződése egész életünk során jelentős szerepet játszik az agy egészségében. Számos tanulmány megállapította már, hogy a vashiányos nők nagyobb valószínűséggel adnak életet olyan gyermeknek, akinél kognitív zavarok, például autizmus, figyelemhiányos szindróma, vagy különféle tanulási zavarok alakulnak ki. A vashiány azonban még mindig gyakori a terhes anyák és a kisgyermekek körében – hívja fel a figyelmet a MedicalXPress.
Már terhesség alatt pótolni kell
Mindeddig nem ismertük azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a terhességi vashiány hozzájárul a kognitív károsodáshoz. A Rochesteri Egyetem Orvosi Központjának laboratóriumában elsőként mutatták ki, hogy a vashiányos egerektől született állatok agya rendellenesen reagál különféle ingerekre, és hogy a születéskor adott vaspótlás már nem előzi meg a későbbiekben jelentkező funkcionális károsodást. A kutatócsoport jelentős előrelépést ért el a károsodás sejtszintű eredetének feltárásában, tanulmányukat a közelmúltban publikálták a Development című folyóiratban.
A kutatás során sikerült azonosítaniuk egy úgynevezett embrionális neuronális progenitorsejtet, amely összekapcsolhatja a terhességi vashiányt ezekkel az összetett rendellenességekkel. Ennek a kapcsolatnak a megértése az egészségügyi ajánlások megváltoztatásához és a jövőbeli terápiák lehetséges célpontjaihoz is hozzájárulhat – mondta el az eredményekről a kutatás vezetője, Margot Mayer- Proschel professzor. Hozzátette: ennek az elterjedt táplálkozási hiányosságnak a sejtszintű hátterét fontos megérteni ahhoz, hogy megtegyük a szükséges lépéseket az anyák egészségéért.