Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója Genfben úgy nyilatkozott, az országoknak újszerű megoldásokat kell találniuk, hogy a COVID-19 elleni küzdelemben fenntarthassák a nem fertőző betegségek esetén is a fontos egészségügyi szolgáltatásokat.
Az alacsony jövedelemszintű országok a leginkább érintettek
A felmérés szerint az országok 31 százalékában az idült szív- és érrendszeri betegségek esetében az ellátást korlátozták vagy teljesen leállították. Az államok 42 százalékában a rákos, 49 százalékában a cukorbetegek és több mint felében a magas vérnyomástól szenvedő páciensek ellátását nem tudták a korábbi színvonalon biztosítani. A rehabilitációs programokat az országok 63 százalékában mérsékelték, de egyes szűrőprogramok, mint például a mammográfiás vizsgálatok is érintettek voltak. Különösen jelentős korlátozások az alacsonyabb jövedelemszintű országokban voltak.
A WHO által összeállított dokumentum szerint a legtöbb esetben azért mondták le az időpontokat, mert az orvosi személyzetet a COVID-19 betegek kezelésére elvonták, illetve a betegek a kijárási korlátozások miatt nem mehettek el kezelő orvosukhoz. A WHO szerint a nem fertőző betegségekben évente 41 millió ember hal meg világszerte, ez a globális halálesetek 71 százalékát teszi ki.
Ez is érdekelhet
A koronavírus második hulláma halálosabb lehet, mint az első - ezt állítja a Kaliforniai Egyetem járványspecialistája. Olvassa el a részleteket az nlc.hu cikkében !
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
