(MTI/Reuters) - A Utah-állambeli fehér lakosok és a nigériai joruba törzs összehasonlító genetikai vizsgálata a különbözőségek olyan szignifikáns csokrát mutatta ki, amely megmagyarázhatja, hogy miért reagálnak különböző népességi csoportok különbözőképpen a gyógyszerekre.
A vizsgálatok alapján arra lehet következtetni, hogy a gének felelősek a betegségek iránti bizonyos fogékonyságért is. Ami viszont a kutatásból nem derül ki, az az, hogy ezen különbözőségek bármelyike szükségszerűen etnikai eredetű lenne. Ugyanakkor ez a vizsgálat volt az első azon az úton, amely végső soron elvezet az egészségügyi ellátás testre szabásához, s nemcsak egyének, hanem csoportok esetében is.
"Azt vizsgáltuk, hogyan különbözhet a lakosság a gyógyszerekre való reagálásban, s lehet-e különbség a betegségek iránti fogékonyságban" - mondta a kutatást irányító Eileen Dolan, a Chicagói Egyetem munkatársa. Dolan csoportja a sejtmintákat vizsgálta, amelyeket egyrészt a nigériai Ibadanban élő emberektől, másrészt Utah-állambeli lakosoktól vettek. A sejtmintákat más kutatói csoportok is vizsgálták.
A chicagói kutatók 180 egészséges önkéntestől vett vérmintából nyert úgynevezett limfoblasztokban (a limfocita/fehérvérsejt előalakjában) az immunválaszban aktív szerepet játszó géneket vizsgálták. "Adataink szerint e sejtvonalak génjeinek 4,5 százalékában fedeztünk fel szignifikáns különbségeket" - mondta. A különbségek nem nevezhetőek drámainak, ám közülük némely eléggé kifejezett ahhoz, hogy megmagyarázza a gyógyszerekre való különböző reagálást, ahogy a betegségekre való fogékonyságban tapasztalható különbségeket is.
A kutatók például felfedeztek az Utah-állambeli lakosoknál a CTTN elnevezésű génben egy, a rosszindulatú daganattal kapcsolatos mutációt. Ez az elváltozás ugyanakkor igen ritkán, vagy sohasem fordul elő a joruba törzs tagjainál. A gén bizonyos szakaszán való elváltozást gyakran észlelik emlőrákos, valamint a fej és a nyak laphámsejtes karcinómájában szenvedő betegeknél.
A szarkómát kiváltó SS 18-as gén mutációja csak kivételes esetben fordul elő a joruba törzs tagjainál, nem így az utah-i lakosoknál. "Ezek az eredmények összecsengenek más vizsgálatok adataival" - mutatott rá Eileen Dolan, aki szerint klinikailag most már világos, hogy az ázsiaiak fogékonysága a kemoterápiás gyógyszerek némely komponensére genetikai sajátosságaikkal magyarázható. Mint Eileen Dolan kifejtette ezek az eredmények csupán kis csoportokra érvényesek. Ugyanakkor nem vonatkoztathatók nagy csoportokra és semmiképp sem egész rasszokra.
Genetikusok vitatják, hogy van-e a rassznak mint olyannak tudományos alapja, hisz oly sok gén vesz részt a bőr, a haj és a szem színének változásában. "Alkalmazhatjuk-e ezeket az ismereteket az afro-amerikaiakra, akik a kaukázusi rassz, az amerikai kontinens bennszülött lakosságának és afrikaiak keveredéséből származnak?" - tette fel a kérdést Dolan, aki szerint a joruba törzs Nigéria különböző részein élő tagjaitól származó mintákban is genetikai különbözőségeket lehetne fellelni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
(MTI-Panoráma)
Legjobban: