Ha éjszaka egyszer ki kell menned vécére, az még normálisnak tekinthető – bár ideális esetben azért 7-8 órát végig lehet aludni vizelési inger nélkül is. Amennyiben azonban kettőnél több alkalommal kell vizelés miatt felkelned, akkor már kóros jelenségről van szó, amelyet az orvosok nocturiának hívnak.
Mi állhat a gyakori éjszakai vizelés hátterében?
A problémának – a könnyen megszüntethető szokásoktól kezdve a komolyabb egészségi állapotokig – számos oka lehet, például az alábbiak:
- jelentős mennyiségű folyadék fogyasztása este,
- nagyobb mennyiségű alkohol vagy koffein fogyasztása,
- cukorbetegség,
- alvási apnoé,
- a húgyhólyag kontrolljának zavara,
- prosztata-megnagyobbodás,
- valamint számos egyéb – gyakran urológiai – kórkép.
A kivizsgálások során azonban akár az is kiderülhet, hogy a vese működési zavara okozza a gyakori éjszakai vizelési ingert, és ilyenkor a kardiológiai kivizsgálás is nagyon fontos. De vajon miért lehet erre szükség?
„A gyakori éjszakai vizelés olyan probléma, amely magas vérnyomásra, ezzel összefüggésben akár vesekárosodásra is utalhat. Ennek a két betegségnek az összefüggései kétirányúak. A magas vérnyomás vesekárosodást is okozhat, és mivel a vese fontos feladata a kiválasztás és a salakanyagok kiszűrése, így ez a funkció is komolyan sérülhet. Innentől kezdve pedig beindulhat egy ördögi kör, hiszen a vesekárosodás tovább emeli a vérnyomást, az pedig növeli a szívbetegség és a stroke rizikóját” – magyarázta dr. Petróczy Natália magasvérnyomás-specialista, a KardioKözpont szakértője.
Így okozhat a magas vérnyomás gyakori éjszakai vizelést
Az összefüggések megértéséhez tudni kell, hogy a magasvérnyomás-betegséghez sok esetben társuló bal oldali szívkamra-elégtelenség esetén a nagy vénákban megnő a nyomás, és tipikus pangásos tünetek alakulnak ki, úgymint a kezek, a lábak és a bokák megdagadása. Ezzel összefüggésben a vizeletkiválasztásban is zavar alakulhat ki, ami miatt átmenetileg felhalmozódik a szervezetben a folyadék. Az esti lefekvés után azonban ez a folyadék visszajut a keringésbe, mert a pihenő szív ilyenkor több vért képes juttatni a vesékbe, amelyek fokozottabb munkába kezdenek. Ennek a folyamatnak az eredménye is lehet tehát a gyakori éjszakai vizelés. (Ugyanakkor azt is fontos észben tartani, hogy a magas vérnyomás kezeléséhez alkalmazott vízhajtók is okozhatnak gyakori éjszakai vizelést.)
Bár a magas vérnyomásnak ritkán vannak árulkodó tünetei, gyakori éjszakai vizelés jelentkezése esetén mindenképpen ajánlott a kardiológiai kivizsgálás. Szintén fontos lenne a rendszeres orvosi ellenőrzés, ha ugyan nincsenek tüneteid, de a családodban már előfordult ez a betegség, ugyanis a magas vérnyomásra való hajlam örökölhető.
A magas vérnyomást feltétlenül kezelni kell a komoly szövődmények elkerülése végett. Pontosan beállított gyógyszerekkel és megfelelő életmóddal akár a stroke, a szívinfarktus és más komoly betegségek is megelőzhetők” – emelte ki a szakember.
Szívelégtelenség is járhat ilyen tünettel
A gyakori éjszakai vizelés hátterében akár szívelégtelenség is állhat, amely az esetek egy részében a magas vérnyomás talaján alakul ki. Ilyenkor a szív – csökkent teljesítőképessége miatt – nem képes teljes mértékben ellátni feladatát, vagyis a friss vér artériákba történő pumpálását, valamint a vénákban lévő vér visszaszívását. Ha ez nem működik tökéletesen, akkor a lábakban pangani kezd a vér, és ödéma alakul ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Éjszaka, fekvés közben azonban a lábak kötőszöveteiben felhalmozódott ödéma elkezd felszívódni. Ilyenkor több folyadék áramlik a szív felé, javul az erekben a keringés. Így tehát az érpályákban a nappali állapothoz képest viszonylagos folyadékfelesleg képződik, amelyet a vesék kiválasztanak – ezért ismétlődhet újra és újra az éjszakai vizelési inger.
Ez is érdekelhet
Amennyiben a kivizsgálás során az derül ki, hogy szívelégtelenség okozza a tüneteket, feltétlenül kezelésre van szükség. Az életmód terén a megfelelő táplálkozás és a rendszeres mozgás bevezetése a legfontosabb. A gyógyszerelésnek pedig kettős célja van: egyrészt javítja a szív pumpafunkcióját, másrészt csökkenti a testben lévő folyadék mennyiségét, hogy ezzel is enyhíthető legyen a szívre nehezedő nyomás. A szakorvos csak egy alapos kardiológiai kivizsgálás után tud dönteni a célok eléréséhez szükséges gyógyszerek típusáról, illetve azok megfelelő kombinációjáról.
