„Ha időben diagnosztizálunk egy betegséget, akkor gyógyszerekkel, vagy akár kisebb beavatkozással is sikeresen gyógyítható. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha évente rendszeresen eljárunk szűrővizsgálatra. Ezekkel a vizsgálatokkal ugyanis korai stádiumban felfedezhetők a betegségmegelőző elváltozások” – mondta dr. Menyhárt Orsolya, a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa.
A szakember szerint tüneteket enyhítő gyógyszerek bekapkodása helyett érdemes inkább felkeresned egy szakorvost, ha gyakran visszatérő vagy hosszabb ideig fennálló panaszaid vannak – mint például emésztési zavarok, hasmenés, székrekedés vagy fáradékonyság. Nem árt kivizsgáltatni, hogy mi állhat ezek háttérében, előfordulhat ugyanis, hogy veszélyes betegséggel van dolgod, az idő pedig egy fontos tényező az ilyen problémák kezelésében – mutatott rá a belgyógyász. Lássuk tehát, melyek a leggyakoribb, kezdetben tünetmentes, de veszélyes betegségek.
Cukorbetegség
A cukorbetegségnek több típusa is van, a két leggyakoribb az 1-es és 2-es típus. Az 1-es típus a kora gyermekkorban kezdődik: ebben az esetben egyáltalán nem termelődik a szervezetben inzulin, így azt naponta pótolni kell. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség alatt a sejtek inzulin iránti érzékenységének csökkenését jelenti. Ennek következményeként kevesebb cukor alakul energiává, és megemelkedik a vércukorszint. Ha ez az állapot több évig is fennáll, inzulin adására lehet szükség.
Az öröklött gének hajlamosíthatnak cukorbetegségre, ám kialakulását fokozhatja a túlsúly, bizonyos gyógyszerek szedés, az alkohol, valamint a várandósság is. Cukorterheléses vizsgálattal már korai stádiumban kimutatható, így egészséges táplálkozással, mozgással és testsúlycsökkentéssel kordában tartható a betegség. Ha gyakran vagy szomjas, fáradékonyabb vagy, nehezebben gyógyulnak a sebeid, esetleg gyakran vagy indokolatlanul éhes, fordulj orvoshoz. Ha időben felfedezik a bajt, a megfelelő étrend és a gyógyszeres kezelés elegendő lehet ahhoz, hogy helyreálljon a cukoranyagcsere egyensúlya.
Szív és érrendszeri betegségek
A szív-és érrendszeri betegségek – például a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és az érszűkület – miatt kialakuló stroke vagy szívinfarktus világszerte, így Magyarországon is vezető haláloknak számít. A korai tünetek közé tartozik a gyakori fejfájás és szédülés, ám ezek olyan általános panaszok, hogy sokszor nem is tulajdonítunk nekik nagy jelentőséget.
A szív- és érrendszeri betegségek lehetnek örökletesek is, ám a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a tartós stressz, az emelkedett vércukor- és koleszterinszint, valamint a magas vérnyomás is növeli a kialakulásuk kockázatát. A vérnyomást rendszeres méréssel tudod ellenőrizni, laborvizsgálatot pedig panaszmentes állapotban is érdemes évente elvégeztetni, ugyanis az abban szereplő értékek változása is jelezheti a betegséget. Ha pedig a családodban gyakoriak a szív- és érrendszeri megbetegedések, akkor mindenképp járj rendszeresen kivizsgálásra. Életmódváltással is sokat tehetsz szíved és érrendszered egészségének megőrzéséért.
Vastagbélrák
A vastagbélrák a második leggyakoribb daganattípus, és esetében különösen fontos a rendszeres szűrővizsgálat mivel egyre fiatalabb korosztályokat is veszélyeztet. Jó, ha tudod, hogy a rákmegelőző állapotok – így a vastagbél jóindulatú elváltozásai, valamint a bélpolipok – a korai szakaszban nem okoznak érzékelhető tüneteket, de még a maga a vastagbéldaganat sem. Az indokolatlan fogyás, a gyengeség, a véres széklet és a megváltozott ürítési szokások azonban jelezhetik a problémát – ezek jelentkezésekor azonnal keress fel egy orvost.
Tüdőrák
Kicsit köhögsz, fulladsz, nehezebben lélegzel? Ezekre a panaszokra sokszor talán te is csak legyintesz, ahogy az emberek többsége teszi. Pedig ezek akár a tüdőrák korai tünetei lehetnek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden esetben erről van szó, de ha a tünetek nem múlnak, vagy esetleg fokozódik a köhögés, fáj a mellkasod, véres a köpeted, esetleg indokolatlanul fogyni kezdesz, ne halogasd tovább a szakorvos felkeresését. Ezek a tünetek ugyanis már előrehaladott stádium esetén jellemzőek.
Fontos, hogy évente eljárj tüdőszűrésre és laborvizsgálatra, ha pedig nem vagy jól, akkor menj mihamarabb orvoshoz. Nem minden tüdőrák hátterében áll dohányzás: a levegőszennyezés, a passzív dohányzás, valamint egyéb környezeti és genetikai tényezők is fokozhatják a betegség kialakulásának kockázatát. Ettől még természetesen az a legjobb, ha leszoksz a dohányzásról. Figyelj jobban magadra, és ha lehet, válj meg minél előbb a káros szenvedélyedtől!
Csontritkulás
Nőknél főként a klimax időszakában, férfiaknál pedig időskorban léphet fel a csontritkulás, amelynek akkor sincs látható tünete, ha a csonttömeg már jelentősen csökkent. Csontsűrűség-vizsgálattal azonban képet kaphatsz csontjaid állapotáról, így megelőzheted a betegség miatti gyakori csonttöréseket. A csontritkulás természetes eredetű kalcium (tejtermékek, tojás, tej, sajt) fogyasztásával, D-vitamin szedésével valamint rendszeres mozgással megelőzhető.
Nőgyógyászati daganatok
A nőket érintő leggyakoribb daganatok közé tartozik az emlőrák, a méhnyakrák, a méhtestrák és a petefészekrák. A szűrővizsgálatok fontosságát ezen betegségek kapcsán sem lehet elégszer hangsúlyozni. Ezenkívül pedig nagyon fontos az is, hogy figyelj jobban magadra, és ne hagyd annyiban, ha valami rendellenességet tapasztalsz. Az emlődaganat esetében életmentő lehet továbbá az is, ha elsajátítod az önvizsgálat lépéseit.
A lelki egészség is fontos!
„Az ember legnagyobb kincse a testi, lelki egészsége. Nincs egyik a másik nélkül. Inkább tűnjünk túlságosan óvatosnak, és ha úgy gondoljuk, hogy a panaszaink nem „normálisak”, menjünk el egy kivizsgálásra. De testünk mellett lelkünket is ápolnunk kell. Találjunk olyan elfoglaltságot, amely feltölt: olvassunk olyan könyveket, vagy keressünk olyan tevékenységet, amely segít a mindennapi stressz feldolgozásában. A legtöbbet saját magunk tehetünk magunkért, ne sajnáljuk hát önmagunkra az időt és az energiát” – tette hozzá a doktornő.