A legtöbben az instabilitás érzését nevezik szédülésnek, ám a forgó vagy imbolygó jellegű egyensúlyzavart és az ájulásérzetet is ezzel a kifejezéssel írjuk le. A panasz minden korosztályt érinthet, már gyermekkorban is előfordulhat, bár az imbolygó bizonytalanságérzés és szédelgés inkább az idősebbekre jellemző. De mikor kell komolyan venni a jelenséget? Dr. Miltényi Csilla , a Duna Medical Center fül-orr-gégész szakorvosa elmondja.
Mitől szédülhetünk?
A fül-orr-gégészek általában a forgó jellegű egyensúlyvesztést értik szédülés alatt. Ezt a panaszt leggyakrabban a belsőfülben szabadon lévő kristályok okozzák. Ha ezek a fej hirtelen helyzetváltoztatása miatt elmozdulnak, egyensúlyzavar alakulhat ki, ami kellemetlen ugyan, de teljesen ártalmatlan jelenség. Ám egy napok óta tartó szédülés hátterében már komolyabb probléma, például egy gyulladásos megbetegedés is állhat.
Az imbolygó szédülésnek ezer oka lehet. Többek között a vérnyomás ingadozása, keringési problémák, érelmeszesedés, nyaki gerinceltérések, az agyi ér rendellenes lefutása, érszűkület, hormonális elváltozások vagy látászavar is közrejátszhat a panasz kialakulásában. A súlyos szédülés akár stroke vagy agydaganat első jele is lehet, ezért nagyon fontos orvoshoz fordulni, ha problémák vannak egyensúlyunkkal.
Nem szabad megfeledkezni a szédülés esetleges lelki hátteréről sem. Szorongás miatt, illetve pánikrohamok alatt is tapasztalhatunk szédülést, de a folyamatos feszültség is előidézheti ezt a tünetet. Igaz, hogy a stressz nehezen iktatható ki az életünkből, de meg lehet tanulni, hogyan kezeljük. A sport, az autogén tréning, a jóga, a zene vagy egy jó hobbi például segíthet a panasz enyhítésében. Ám egyes esetekben csak szakember tud megfelelő pszichés támogatást nyújtani ahhoz, hogy leküzdhessük a stressz által okozott szédülést és bizonytalanságérzetet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egyensúlyunkat a hőmérséklet is befolyásolhatja. A hőség például bárkinél okozhat rossz közérzetet, fokozottabb bizonytalanságérzetet, és az ájulás is gyakoribb a nyári forróság idején. Érdekes tény, hogy a látórendszerből érkező ingerek is nagyban befolyásolják egyensúlyunkat és térérzékelésünket, ezért az egyensúlyzavar a sötétben felerősödhet.
Nehéz megtalálni az okát
A fentiek alapján talán nem meglepő, hogy sokszor nehéz meghatározni, pontosan mi van a szédülés mögött. Az első vizsgáló orvosnak ebben igen nagy szerepe és felelőssége van, hiszen nehéz, de annál fontosabb azt eldönteni, hogy a szédülés hátterében súlyos, életveszélyes állapot, vagy egy kellemetlen, de nem sürgősségi ellátást igénylő betegség áll-e. Enyhébb panaszokkal elég, ha felkeressük háziorvosunkat, de a pontos diagnózis felállítása és a további ellátás a fül-orr-gégész, illetve a neurológus feladata lesz. Hirtelen fellépő súlyos tünetekkel viszont érdemes a sürgősségi ellátást igénybe venni.
Ilyen helyzetben fontos tisztázni, hogy mióta tart a szédülés, mennyi ideig tart egy-egy egyensúlyvesztés, illetve forgó vagy imbolygó jellegű-e a panasz. Továbbá a kezelőorvosnak azt is tudnia kell, hogy a testhelyzet változása befolyásolja-e a tünetet, valamint kapcsolódik-e a szédüléshez egyéb kísérő tünet. Előfordulhat, hogy fogászati kezelés, baleset vagy műtét után, esetleg a belsőfül megbetegedése miatt jelentkezik szédülés, így ezekről az előzményekről mindenképpen számoljunk be az orvosnak.
Ez is érdekelhet
A forgó szédülés esetében a kiváltó ok határozza meg a kezelést. Az egyszerű szédelgés a folyadék és a só megfelelő pótlásával, valamint kisebb tornagyakorlatokkal leküzdhető. Ám a komolyabb panaszok legtöbb fajtája is jól kezelhető speciális gyakorlatokkal, gyógyszeres kezeléssel, esetleg pszichés támogatással. Ritka esetben azonban műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
