Európából 4000, országonként pedig 120 embertől vesznek biológiai mintát az Unió egészségügyi hatóságai, méghozzá azért, hogy a begyűjtött haj és vizelet alapján átfogó képet kapjanak a lakosság életkörülményeiről, illetve az őket érő környezeti hatásokról - olvasható az ÁNTSZ közleményében.
Az embert a környezetben az egyes közegekből kémiai hatások érik, melyek egészségkockázata a különféle úton (belégzéssel, táplálékkal, ivóvízzel stb.) a szervezetbe jutott anyagok (illetve lebomlási termékeik) együttes mutatóját biztosító ún. humán biomonitoring (HBM) vizsgálatokkal értékelhető a legpontosabban.
Az Európai Unió a néhány országban már megkezdett általános Európai Egészség Vizsgálatot ki kívánja egészíteni a humán biológiai minták vizsgálatával is. Ehhez azonban az szükséges, hogy az EU valamennyi tagállamában hasonló, egymással harmonizált módszerekkel történjen a mintákat biztosító személyek kiválasztása, tájékoztatása és vizsgálatba történő bevonása, kikérdezése, a mintagyűjtés, a minták kezelése, tárolása és vizsgálata, valamint az értékelés. Ennek részletes kidolgozása már két éve zajlik, de most a gyakorlati megvalósítást tesztelő projekt is hozzá csatlakozik (DEMOCOPHES, azaz DEMOnstration of a study to COordinate and Perform Human biomonitoring on a European Scale), néhány jelentős környezeti expozíciót képviselő fém, illetve vegyület kimutatásával.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A 17 európai ország részvételével folyó vizsgálat során iskolás gyermekek és édesanyjuk szervezetében különböző szennyező anyagok mérésére kerül sor. Minden országban lakóhelyük szerint választják ki a vizsgálatba bevont 120 gyermeket és édesanyjukat, akik önkéntes alapon adnak haj- és vizeletmintát, és válaszolnak néhány környezetükkel és életmódjukkal kapcsolatos kérdésre. A higany kimutatása hajmintákból, míg a kadmium, a kotinin és a ftalátok vizsgálata a vizeletből történik.
Ez is érdekelhet
Európában összesen 4.000 személytől gyűjtünk információkat, valamint haj és vizelet mintát. Az így nyert információk alapján képet kaphatunk arról, hogy az átlagos európai népességben milyen ezeknek a szennyező anyagoknak a koncentrációja, és ezek milyen egészségi kockázatot jelentenek.
Legjobban: