Az Alzheimer-kór és más demenciák is bekerültek az ENSZ Politikai Nyilatkozatába, amelyről az ENSZ 66. magas szintű Közgyűlésén döntöttek 2011. szeptember 19-20-án - többek között ez a hír is a figyelem középpontjába került a 11. Alzheimer világnap fővárosi sajtótájékoztatóján.
Az Alzheimer-kórnak és más demenciáknak mostantól az ENSZ hasonló figyelmet szentel, mint a cukorbetegségnek, a daganatoknak, a tüdő- és a szív-érrendszeri betegségeknek. Ez egy jelentős előrelépés a közegészségügy területén, amely lehetővé teszi az Alzheimer-kór és más demenciák megfelelőbb kezelését, korai felismerését és gyógyítását, krónikus ápolási és kockázatcsökkentő programok kidolgozását.
"Az Alzheimer-kór a XXI. század legkritikusabb demográfiai kihívása. A betegség előfordulása közvetlen összefüggést mutat a népesség globális elöregedésével, mivel a magas életkor az Alzheimer-kór legfőbb rizikófaktora. 2050-re a világ népességéből 1,5 billió ember lesz 65 év feletti" - kezdte előadását Himmer Éva, a Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága elnöke a budapesti eseményen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mint azt ismertette, a legújabb adatok szerint jelenleg mintegy 36 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak és a demencia egyéb formáinak. Világszerte évente 4,6 millió új beteget regisztrálnak, 7 másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet. Az előrejelzések szerint 2030-ra megkétszereződik, 2050-re több mint megháromszorozódik a demenciában szenvedő emberek száma.
Az Európai Unióban évente 1,4 millió új demencia esetet regisztrálnak, 24 másodpercenként azonosítanak egy-egy új esetet. Európában 7,3 millióra, ebből Magyarországon 160.000-re tehető az Alzheimer-betegek száma, de a betegségben érintett családtagoké (szülők, nagyszülők, testvérek, unokák, közvetlen hozzátartozók) a többszöröse, akiknek életét gyökeresen változtatja meg a betegség.
A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, amely az esetek 70 százalékát okozza. Az Alzheimer-kór és más demenciák a betegek életvitelének minden aspektusát károsan befolyásolják, csakúgy, mint a környezetük, elsősorban a gondozóik életét.
Egy gyakori tévhittel ellentétben, a demencia (szellemi hanyatlás) nem az öregedési folyamat természetes velejárója; ez egy betegség, amely ráadásul pusztító hatással van a beteg egész családjára. Az Alzheimer-kór nemcsak a beteg és családja, szűkebb környezete problémája, hanem össztársadalmi probléma gazdaságilag és szociálisan egyaránt.
A 2011. évi Alzheimer Világjelentés szerint a 36 millió beteg 75 százalékát hivatalosan nem diagnosztizálták - 4-ből 3 esetben nincs hivatalos diagnózis -, ezért sokan nem kapnak gyógykezelést, tájékoztatást, ápolást vagy támogatást, holott a korai diagnózis lenne a demencia esetén is az egyetlen lehetőség, hogy a hanyatlás időszakát mind későbbre tudják kitolni. Ezt erősítette meg az a magyar beteg is, aki a sajtótájékoztatón saját történetét osztotta meg a jelenlevőkkel: dr. Kappéter István gyógypedagógus, ideg- és elmeorvos évekkel az Alzheimer diagnózisa után is aktívan dolgozik, és tavaly óta ismeretterjesztő munkájával is segíti a FEHT munkáját és küzd betegségével. Betegségéről film is készült, "Bárkit utolérhet" címmel (rend.: Szádvári Lídia), az alkotás pedig még a Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál versenyfilmjei közé is bekerült.
Ez is érdekelhet
További információ: www.alzheimerweb.hu
