A belgyógyászat emésztőszervi betegségekkel foglalkozó ága a gasztroenterológia , a kivizsgálást és gyógyítást gasztroenterológus szakorvosok végzik, egyik legfontosabb vizsgálati eszközük az endoszkópia, amely a tápcsatorna szerkezetének megfigyelésére alkalmas eljárást takarja.
Ennek része az úgynevezett felső pánendoszkópia, más néven gasztroszkópia (gastroscopia) vagy gyomortükrözés, mely a gyomor mellett a nyelőcső és a nyombél első harmadának diagnosztizálását is magában foglalja. A vizsgálat az érintett területek szerkezeti elváltozásainak akár 95%-át felderítheti, elsősorban fekélyek, gyulladások, daganatok, polipok, vérzések és egyéb felső emésztőszervrendszeri betegségek feltérképezésére alkalmas, mellyel a különböző rákmegelőző állapotok, rákos elváltozások szintén felkutathatók és ezáltal megelőzhetők.
Mire jó?
Nélkülözhetetlen gyomortáji és felhasi fájdalmak, hányinger , hányás, állandósult gyomor és hasi problémák, reflux, gyomorégés, szurokszéklet, hasmenés, fogyás, nyelészavar, vérhányás, ingerköhögés, hasnyálmirigy fájdalmak, szájszag, epés görcsök, jelentkezésekor - többek között természetellenes étvágycsökkenés és ezzel járó fogyás, ételundor, vérzés, fekete széklet, vérhányás, gyomorürülési zavar - diagnosztizálásához, de jól használható szövettani mintavételre, továbbá a Helicobacter pylori kimutatásában, illetve a kórokozó okozta gyulladás szövődményeinek feltárásban. Az endoszkópia (endoszkópos ultrahang) fontos módszer a májbetegségekhez társuló eltérések, valamint az epeutakat érintő betegségek vizsgálatában, kezelésében. Mindazonáltal, amennyiben a nyelőcső működésének, valamint a gyomor ürülésének a tanulmányozása a cél, úgy arra a nyelésröntgen megfelelőbb módszer.
Mivel végzik?
A vizsgálat során az endoszkóp vékony, flexibilis csövét vezetik le a nyelőcsövön át egészen a patkóbélig, majd vagy az eszközbe tekintve, vagy a közvetített képet kinagyítva, monitoron keresztül követik figyelemmel. Az eszköz maga egy 0,9-1,4 mm átmérőjű, 100 cm hosszúságot is meghaladó rendkívül hajlékony száloptikás műszer, melyben az üvegszálak biztosítják a fényt és a képet a szakorvosok számára. Levegő és víz bejuttatására alkalmas csatorna, gyomornedv és egyéb váladék leszívását végző csatorna, valamint szövettani mintavétel illetve egyéb beavatkozások elvégzésére szolgáló csatorna mellett különböző célú szonda (mintavételre, gyógyszer vagy folyadék bejuttatására) levezetését is lehetővé teszi.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit kell tenni előtte?
A gasztroszkópiát minden esetben szakorvos konzultáció előzi meg, mely célja felmérni a beteg kórelőzményeit, gyógyszerszedési szokásait, gyógyszerérzékenységét. A vizsgálatot éhgyomorra végzik, a beteg általában előző este ehet utoljára, és folyadékot sem szabad fogyasztani, ezek ugyanis eltakarhatnak esetleges elváltozásokat. A dohányzással és a rágógumizással is fel kell hagyni előtte, mivel ezek fokozzák a gyomornedv-termelést, továbbá a műfogsort is el kell távolítani.
A garatreflex (folyamatos kemény nyelésérzés, öklendezés, hányás) kiiktatatásához érzéstelenítőt használnak. Mivel a légutak szabadok, semmi sem akadályozza a légzést, mindazonáltal a levegővételt orron javasolt. De akár altatásban végzett gyomortükrözést is lehet kérni.
Menete
A vizsgálat egészében véve nem fájdalmas, de nagyon kellemetlen érzéssel jár, mert a gasztroszkópot folyamatosan "le kell nyelni", fontos, hogy a nyál mindvégig kifelé csorogjon. A levegő-befújás puffadást, feszítő érzést okozhat, az esetleges biopszia fájdalmatlan. Hányás nem várható, hiszen a gyomor üres, de a folyamatos öklendezés-inger szintén kellemetlen lehet.
A tükrözés egyszerű vizsgálóasztalon zajlik, először a torok érzéstelenítésére kerül sor, mely nagyjából egy óráig hat. A pácienst a bal oldalára fektetik, felhúzott térdekkel. Állkapcsai közé csutorát helyeznek, ezen keresztül vezetik be a gasztroszkópot, mely a nyelési mozgás révén halad előre a nyelőcsőben, és öklendezést okoz, az eszközre történő "rányelés" pedig akár kellemetlen is lehet, erre a vizsgálatot végző személyzet fel van készülve. Fontos, hogy mindvégig nyugodt maradjon. Mivel a gyomor üres, összeszűkült állapotban van, emiatt az endoszkóp segítségével levegőt fújnak be, hogy a falak is átvizsgálhatóak legyenek.
Mi a teendő utána?
Amennyiben a vizsgálat során érzéstelenítést is alkalmaznak, fulladásveszély elkerülése végett az érzéstelenítő hatásának elmúlásáig tilos enni és inni, ezt követően a szokásos napi tevékenység folytatható. A torokban kaparó, kellemetlen, diszkomfort érzés léphet fel. Amennyiben a vizsgálatot követően hasi fájdalom, láz, véres széklet tapasztalható, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert komoly szövődmények léphettek fel.
Az elkészülő leleten szerepelni fog, hogy pontosan milyen vizsgálat történt (például szövettani mintavétel), azon a szakaszon, amelyen az eszközt levezették, látható-e bármilyen elváltozás, gyulladás, daganat, továbbá milyen további vizsgálatok szükségesek. A kóros elváltozásokról felvétel készül. A szövettani vizsgálat eredményére további heteket kell várni.
Veszélyei
A vizsgálat igen ritkán a nyelőcső vagy a gyomorfal perforációját eredményezheti, szövettani mintavétel után pedig vérzés léphet fel. Amennyiben a beteg véralvadásgátló készítményt szed, illetve vérzékenységben szenved, a vizsgálat során szükséges szövettani mintavétel esetén a megszokottnál nagyobb mértékű vérzés léphet fel, ami komoly gondokat okozhat.
Kapszulával
Ez is érdekelhet
A kapszulás endoszkópia manapság már nálunk is egyre népszerűbb fájdalommentes diagnosztikai módszer, amely során egy apró videokamerát és rádióadót tartalmazó kapszulát nyel le a páciens. Ez a bélrendszeren áthaladva adott időközönként felvételt készít.
Legjobban: