„A mi családunkban csak a rák gyakori” – szoktam válaszolni, amikor ilyen-olyan egészségügyi vizsgálatok előtt felteszik nekem a kérdést: előfordult-e a családomban bármilyen komolyabb betegség. Tudom, ezzel a háttérrel sokan vagyunk így. A daganatos megbetegedések száma ugyanis ugrásszerűen megnőtt az elmúlt évtizedekben világszerte. Éppen ezért lenne fontos, hogy a rákszűrés szó ne csak egy legyintés kíséretében unásig ismételgetett frázis legyen.
Harmincévesen találtam az első csomót
Talán a saját példámon keresztül tudom ezt leginkább alátámasztani. Alig múltam harmincéves, amikor csomót
találtam a bal mellemben. Fel is hívtam a lakóhelyemhez tartozó emlőszűrő
központot, és mivel tünetem volt, szinte azonnal fogadtak. Az ultrahangos
felvételen jól látszott, hogy valóban van ott valami, amiből rögtön mintát is
vettek (nem, egyáltalán nem fájt). A citológiai vizsgálatból derült ki, hogy csak egy jóindulatú cisztáról volt szó. Mivel a családi halmozódás miatt a rizikócsoportba
tartozom, ráadásul már megéltem, milyen szorongató a diagnózisra várni, jóval az ajánlott 45 éves kor előtt elkezdtem szűrésre járni.
A 45 és 65 év közötti nőket levélben kérik fel mammográfiás emlővizsgálatra. A behívott nőknek csupán a fele megy el a szűrésre, a távolmaradásra pedig bizonyára mindenkinek számos oka van. Tudom, hogy milyen, amikor az embernek semmire nincs ideje. Vannak gyerekeim, munkám, és igen, néha szalad a ház, mint mindenki másnál. Azzal is tisztában vagyok, hogy sokan féltik a munkájukat, próbaidő alatt nem mernek elkéredzkedni, vagy épp a kisgyereküket nincs kire rábízni. Olyat is ismerek, aki fél a diagnózistól, vagy a vizsgálat okozta esetleges fájdalomtól. Ráadásul egyre nehezebb a szűrésekre időpontot foglalni. Mindezek ellenére nőként a szűrést – amely kétévente utazással együtt maximum néhány órát vesz igénybe – nem hagyhatod ki: az emlőrák esetében ugyanis a gyógyulás esélyei annál jobbak, minél korábban ismerik fel, illetve kezdik meg a kezelést.
Első lépés: önvizsgálat
A megelőzés fontos része az önvizsgálat. Ezt havonta egyszer, lehetőleg mindig ugyanakkor végezd el, mégpedig a menstruáció utolsó napját követő hetedik napon, amikor az emlő a legpuhább. A klimaxot követően már elég csak a hónap egy bizonyos napját megjegyezni, ezt bármihez kötheted, lehet például a hónap első vagy utolsó napja. Természetesen nem minden csomó jelent rákot. Az emlő fiatalkorban a nagyobb mennyiségű mirigyállomány, később pedig a jóindulatú elváltozások vagy a zsírszövet miatt lehet csomós tapintású. Ezért is fontos a rendszeres önvizsgálat – még terhesség és szoptatás alatt is –, és ha új csomót vagy addig nem tapasztalt elváltozást észlelsz (például befelé forduló mellbimbót, váladékozást), keresd fel a hozzád tartozó emlőszűrő központot vagy a háziorvosod, aki elirányít a megfelelő helyre! (részlet Dr. Demeter Jolán: Az emlőrákról mindenkinek – című könyvéből)
Ha a rizikócsoportba tartozol, különösen fontos a gyakori önvizsgálat, hiszen a korán, áttétek nélküli stádiumban felfedezett emlőrák legtöbb esetben gyógyítható. Nagyobb a mellrák kockázata, ha az alábbiak közül akár egy is érvényes rád:
- korán jelentkezett a menstruációd, vagy későn következett be a klimaxod (hosszú ideig tartó termékeny ciklus)
- előfordult a családodban emlő-, petefészek-, vagy bélrák
- nem szültél, nem szoptattál
- korábban volt jóindulatú emlőelváltozásod vagy emlődaganatod
- zsírdús étrendet követsz, túlsúlyod van
- gyakran fogyasztasz alkoholt
- dohányzol
- hormonpótló kezelést kapsz
Így zajlik a mammográfia
A mammográfiás központba vidd magaddal a meghívólevelet, TAJ-kártyádat, illetve – ha vannak – korábbi mammográfiás felvételeidet és emlővizsgálati leleteidet is! A szűrőállomáson először feltesznek majd néhány kérdést, például hogy vannak-e panaszaid, előfordult-e a családodban emlő- vagy bármilyen daganat, van-e valamilyen alapbetegséged, szoptattál-e, illetve kapsz-e valamilyen hormonpótló kezelést.
A szűrés első lépése a tapintásos vizsgálat, amely teljesen fájdalommentes. A mammográfiát végző szakasszisztens ehhez megtapintja a melleket és azok környezetét, majd a hónaljakat és a kulcscsont feletti árkokat is. Ezután a mammográfiás készülék elé kell állnod, amely mindkét emlőről kétirányú röntgenfelvételt készít. Fontos tudni, hogy a megfelelő minőségű kép elkészítéséhez a melleket össze kell nyomni, ez kissé kellemetlen lehet, de nem fájdalmas, a felvétel elkészítése ráadásul mindössze néhány másodpercet vesz igénybe. Azért van erre szükség, mert az emlőkről egyenletesen éles, tiszta képet kell készíteniük a kiértékeléshez. (Ha mellimplantátumod van, az sem jelent akadályt, ebben az esetekben egyéni paramétereket állítanak be a mammográfon.) A mammográfiás felvételt egymástól függetlenül két radiológus értékeli. Panasz, gyanús tünet esetén, vagy a mammográfián látható elváltozás tisztázására emlő-ultrahangvizsgálatot is végezhetnek. Az eredményt a vizsgálatot követően kapod kézhez, vagy az EESZT felületén találod meg. Ha minden rendben, két év elteltével ismételten szűrővizsgálatra fognak hívni.