Azért kell erről újra és újra beszélnünk, mert ez nem valami "magyar balsors" következménye, hanem jelentős részben megváltoztatható, mivel az egészségtelen életmódból adódik.
Életesélyek
A magyar újszülöttek életesélyei lényegesen rosszabbak, mint az Európai Unió országaiban, a felnőttek rövidebb életre és egyben kevesebb egészségben eltöltött életévre számíthatnak. Különösen kedvezőtlenek a hátrányos helyzetű családban születettek életkilátásai. Ha a halálozási mutatóink változatlanok maradnak, a ma született magyar fiúk 67, a lányok 76 életévre számíthatnak, 8, illetve 6 évvel kevesebbre, mintha nyugatabbra látták volna a meg a napvilágot. A várható életkort más tényező, pl. az országon belüli lakóhely is befolyásolja: a fiúk Budapesten 68, Nyugat-Dunántúlon 67, Észak-Magyarországon, illetve falun 65 évet remélhetnek, míg a lányok esetében nincs ilyen markáns különbség. A magyar lakosság halandósága alig mutatott kedvezőbb képet az ezredfordulón, mint harminc évvel korábban. Különösen rosszak a 65 évnél fiatalabb, aktív korosztály halálozási arányszámai. Évente mintegy 50 ezerrel kevesebb honfitársunkat veszítenénk el, ha a magyarországi halálozási mutatók az EU átlagszintjét elérnék.
Leggyakoribb betegségek
A rosszindulatú daganatos betegségek okozta halálozásban hazánk vezető helyet foglal el az európai régióban, míg 1970-ben csak a 7. helyen állt. A magyar férfiak rosszindulatú daganatai közül a légcső, a hörgő és a tüdő betegségei a leggyakoribbak, míg a nőknél az emlő- és méhnyak daganatok halálozási arányszáma kiugróan magas, bár az ezredfordulóra a légcső, a hörgő és a tüdő daganatai esetükben is felkerültek a második helyre. A keringési rendszer betegségei is kiemelkedően gyakoriak Magyarországon: a középkorú lakosság közel 40 százalékát, az idős korú nők háromnegyedét, az idős korú férfiak kétharmadát érintik Ugyancsak igen gyakori a magas vérnyomás: a középkorúak közel harmadánál, az idős nők kétharmadánál és az idős férfiak közel felénél diagnosztizálták. Ugyanekkor cukorbetegségben szenvedett minden 13. nő és minden 12. férfi. Magas volt a koleszterinszintje minden 10. nőnek és minden 12. férfinak, a legidősebb korosztályban pedig csaknem minden 5. nőnek és 8. férfinak. Asztma vagy más allergiás betegség minden 6. nőnél és minden 8. férfinál előfordult. A nők közel kétharmada, a férfiak közel fele panaszkodott nyaki, háti vagy deréktáji fájdalmakra.
Kockázati tényezők
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Egészségügyi Világszervezet 2002-ben kiadott Világ Egészségjelentése kiemeli, hogy a fejlett országokban (Magyarországon is) az összes betegségteher több mint 30 százalékát mindössze öt kockázati tényező okozza: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. Így az egészséges életmód elterjedése rendkívüli mértékben javíthatná a lakosság egészségi állapotát. Jelenleg azonban a magyar lakosság életmódja nagyon kedvezőtlen, ami részben magyarázhatja a rossz halálozási és megbetegedési viszonyokat. A legnagyobb egészségkockázatot jelentő dohányzás Magyarországon is igen gyakori, ráadásul a nőknél emelkedő tendenciát mutat: a felmérés idején a nőknek több mint negyede, a férfiaknak pedig a negyven százaléka dohányzott. Márpedig csupán a dohányzással összefüggően évente 28 ezer ember hal meg az országban. A másik ilyen, kiemelt jelentőségű kockázati tényező az alkohol: egészségkárosító mértékben fogyasztott alkoholt minden 5. magyar férfi és minden 20. magyar nő 2000-ben. Túlsúlyos, vagy elhízott volt a magyar felnőttek több mint fele. A népesség jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, széleskörűen elterjedtek a lelki egészség zavarai. A fiatal férfiak körében a túlsúlyosak vagy elhízottak aránya majdnem kétszerese volt az ugyanezen korosztályba tartozó nőkének. A túlsúly egyik oka a testmozgás hiánya: a felnőtt lakosság naponta alig tölt tíz percnél többet szabadidős testmozgással.
A ritka, kedvező változások közé tartozik, hogy csökkent az öngyilkosság okozta halálesetek száma. Húsz évvel ezelőtt Magyarország öngyilkossági halálozása a legmagasabb volt Európában, mára a 6. helyre esett vissza. Ez azonban még mindig háromszorosa az EU átlagának. Hasonlóan javulás figyelhető meg a csecsemőhalandóságban is, ami harminc év alatt a negyedére csökkent, bár még így is az EU országokban tapasztalt átlag kétszeresét mutatja. Az utóbbi években kedvező változások is észlelhetőek: a 90-es évek közepe óta a születéskor várható élettartam lassú javulása indult meg.
Ez is érdekelhet
Nemzeti program
Az egészségügy reformjának részeként elindult az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja. E tíz éves program célja az életmód egészség szempontjából kedvező befolyásolása, a kormányzat, a közintézmények, a civil szféra és a média részvételével. A magyar lakosság egészségi állapotára vonatkozó adatokat az Egészség az ezredfordulón címmel az ESZCSM munkacsoportja összegezte.
Legjobban: