Az OECD egészen pontosan azt vizsgálta, hogy a lakosság mekkora hányadát fedi le az egyes tagállamok egészségügyi rendszere , vagyis a lakosság hány százaléka fér hozzá az alapvető orvosi szolgáltatásokhoz. Emellett a kórházi tartózkodás átlagos idejét is tanulmányozta a szervezet. Az eredményekről a Pénzcentrum írt összefoglaló cikket.
Több mint 350 településen nincs háziorvos
A 2017-es adatok alapján a tagállamok java részében közel teljes vagy teljes lefedettséget mértek, mindösszesen hét országban van 95 százalék alatt a lefedettség. Ezek között van Magyarország is: nálunk a lakosság 94 százaléka fér hozzá az egészségügyi ellátáshoz. A régióból Ausztriában 99,9, Szlovákiában 94,6, Lengyelországban pedig 92,6 százalékos ez az arány, míg Szlovéniában és Csehországban 100 százalékos a lefedettség. A lap szerint itthon azért is lehet ilyen rossz a helyzet, mert több mint 350 településen egyszerűen nincs háziorvos.
Sokáig fekszünk kórházban
A szervezet azt is megnézte, hogy a tagországok polgárait átlagosan hány napig kezelik a kórházakban. Ez a mutató jelzi például az ellátás hatékonyságát is, hiszen minél rövidebb ideig tart egy kezelés, annál kevesebb pénzbe kerül egy beteg ellátása. A hosszabb tartózkodás egyébként jelezheti az ellátás rossz szervezettségét: egyes betegek ugyanis szükségtelenül várhatnak a kórházban, amíg a rehabilitációt vagy a hosszú távú gondozást elkezdhetik.
A 2017-es adatok szerint az OECD-tagállamokban az átlagos kórházban töltött idő 7,7 nap volt. Ezzel szemben Magyarországon átlagosan 9,6 napot töltenek a betegek az egészségügyi intézményekben, ami a negyedik leghosszabb intervallum a rangsorban, régiós összevetésben pedig egyenesen a legrosszabb.
Az OECD összegzéséből az is kiderül, hogy mialatt a legtöbb tagállamban stagnáltak vagy csökkentek a számok 2000 és 2017 között, addig nálunk emelkedett az átlag. Ausztriában például 8,3, Szlovákiában pedig 7,3 az arány, Lengyelországban és Szlovéniában pedig átlagosan hét napig tart a kezelés .