A pánikbetegségben (PD) szenvedő betegek esetében az érzelmet kiváltó események azonosítása és kezelése hozzájárulhat a pánikrohamok kialakulásához. Ez a nehézség utalhat a fronto-temporo-limbikus kör funkciózavarára. Az említett tanulmányt azzal a céllal készítették, hogy teszteljék a feltételezést, mely szerint a gyógyszeresen nem kezelt PD-s betegek az egészségesekhez képest nagyobb mértékben mutatják az alexithymia jeleit, nehezebben reagálnak érzelmi ingerekre és gyengébben teljesítenek a fronto-temporo-limbikus kört vizsgáló neuropszichológiai tesztek során.
Ez is érdekelhet
32 gyógyszerrel nem kezelt PD-s betegnél és 32 egészséges embernél vizsgálták az alexithymia jelenlétét, az általános kognitív képességeket, a figyelmet, az emlékezőképességet, a tanulást, a fogékonyságot az ézékelési és érzelmi zavaró ingerekre illetve az arckifejezések felismerési képességét. Az alexithymia gyakrabban fordult elő a PD-s betegeknél. Rosszabb a verbális kognitív teljesítményük, nehézséget okoz számukra, hogy függetlenítsék magukat a nonverbális ingerektől és a pánikkal kapcsolatos kifejezésektől. Jobban teljesítettek viszont a térbeli véletlen tanulást vizsgáló tesztekben. Az alexithymiával összefüggésbe hozták az idegességet, a pánikot és a verbális kognitív képességeket. Az eredmények összecsengenek a frontolimbikus körök funkciózavarával, különösen az orbitofrontális kéregben. A verbális kognitív képességek csökkenését is megfigyelték, amely esetleg az elvonatkoztatási és szimbolizálási képesség zavarát jelezheti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: