Egy pályakezdő háziorvos osztotta meg a mai valóságot hűen tükröző történetét a HVG-vel . A cikkben Andreaként emlegetett hölgy két és fél éve kezdett el praxist keresni egy vidéki nagyvárosban és környékén, de egyik nyugdíjaskorú és nyugdíjkorhatár közelében járó kollégájával sem tudott megegyezni. Miközben az ilyen praxisok ára reálisan 12-15 millió forint között mozog, volt, ahol 20-25 milliót kértek volna tőle.
Az árak persze változóak, az egyetemi városokban például értelemszerűen drágábbak, mint egy fiatalok számára kevésbé vonzó kisebb városban vagy faluban. De nem ez az egyetlen szempont: sokat nyom a latba az is, hogy hány beteg tartozik az adott praxishoz, mivel az állami finanszírozás több mint felét a betegek ellátása után kapja az orvos, akik hozzá jelentkeztek be. Mivel pedig a betegek szabadon választhatnak háziorvost, az úgynevezett kártyapénz volumene is változhat. Nem mindegy tehát, hogy mekkora betegkör tartozik az adott praxishoz: kisebb praxist egyszerűen nem éri meg vásárolni.
Andrea elmondta: olyan településeken is körbenézett, ahol ingyen kaphatott volna addig betöltetlen praxist. Főként Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Somogy és Tolna megyére jellemző az orvoshiány. Ezzel kapcsolatban a pályakezdő háziorvos kifejtette, hogy az egyik jászsági falu praxisát választva például egy 40 kilométerre lévő városba tudott volna kiköltözni, így viszont a bejárás és az albérlet a fizetése nagy részét elvitte volna. "Nem beszélve arról, hogy fiatal nőként nem tudnám elképzelni az életem egy faluban" - tette hozzá.
Az állam üres praxisok betöltésére kínál ugyan támogatást, ám ezzel a tavalyi évben sem éltek túl sokan. Praxisvásárlásra pedig 250 milliós keret állt rendelkezésre, amelyből az 57 pályázó átlagosan mintegy 4 milliót kapott. Ez persze nem túl sok, tekintve, hogy még egy kisebb városban lévő praxis is nagyjából 8 millióba kerül. A különbözetet pedig csak kevés pályakezdő tudja saját költségén kifizetni. Végső megoldásként így sokan kénytelenek külföldre menni.
Ez is érdekelhet
Miért választják a háziorvosok, hogy inkább vállalkozóként működtessék praxisukat, nem pedig önkormányzati alkalmazottként? Milyen finanszírozási rendszerrel lehetne itthon tartani a fiatal orvosokat? Mennyi idő múlva maradhatunk háziorvosok nélkül? A HVG cikkéből ezekre a kérdésekre is kiderül a válasz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
