A Minnesota Egyetem kutatói nemrég felfedeztek egy olyan módszert, amelynek segítségével kikapcsolhatók a fertőzés elleni küzdelem során aktivizálódó emberi T-sejtek.
A szervezet immunrendszerének szabályozása szempontjából is fontos, hogy lehetőség nyílt az mRNS (a sejten belüli üzenetszállító nukleinsav) lebontásának elősegítése révén kikapcsolni bizonyos géneket. A felfedezett módszer lehetőséget adhat arra is, hogy autoimmun betegségek esetében (rheumatoid arthritis, vagy lupus) kikapcsolják a nem megfelelően reagáló immunrendszert.
"Bár munkánk során a T-sejtek alaposabb megismerésére összpontosítottunk, a felfedezett jelátviteli út minden emberi sejtben jelen van. Emiatt eredményeink hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a sejtek működését és megértsük funkcióikat" - magyarázta Paul Bohjanen, a kutatócsoport vezetője.
Fertőzés esetén a T-sejtek aktiválódnak és elkezdenek osztódni azért, hogy a szervezet minél hamarabb le tudja küzdeni a fertőzést. Amikor a küzdelemnek vége és a fertőző forrást a sejtek már eltávolították, a szervezetnek vissza kell térnie nyugalmi állapotába, melyhez az szükséges, hogy az aktivizálódott, de immár szükségtelen immunsejtek nyugalmi állapotba kerüljenek. Ha azonban ez elmarad, akkor a továbbra is aktív immunsejtek már károsak lesznek a szervezet számára, sőt akár daganatsejtekké is átalakulhatnak.
A kutatók munkájuk során a T-sejtek mintegy hatezer génjéhez tartozó mRNS lebomlási idejét vizsgálták és a kapott adatokat számítógép segítségével elemezték George Karypis professzor számítástechnikai laborjában és kiválogatták azokat, amelyek a T-sejt inaktiválódása során nagyon gyorsan lebomlottak. A kapott eredményeket molekuláris biológiai kísérletek segítségével ellenőrizték és megállapították, hogy valóban azokat az mRNS-eket találták meg, amelyek azokhoz a génekhez tartoznak, melyek feladata az immár szükségtelenné vált immunsejtek inaktiválása.
Ez is érdekelhet
"Felfedezésünk nem jöhetett volna létre, ha nincs egy tudományterületek közötti együttműködés a molekuláris biológusok és a számítástechnikusok között. Reméljük, hogy eredményeink nagymértékben hozzá fognak tudni járulni az immunrendszer alaposabb megismeréséhez" - tette hozzá a kutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: