László 67 éves, krónikus obstruktív légúti betegségben, vagyis COPD-ben szenved, ami a tüdőn belüli légutak tartós beszűkülését jelenti. Korábban részt vett a Synexus klinikai vizsgálatában. "Úgy érzem, nagyon jó kapcsolat alakult ki a főorvos asszony és köztem, olyan, amilyennek úgy általánosságban is kéne lenni a beteg és az orvos között. Minden kérdésemre, minden problémámra, sőt azon túlmenően is válaszolt. Én is tudom, hogy a COPD nem javítható, és bevallom őszintén, el-elhanyagoltam a gyógyszerszedést korábban. A klinikai vizsgálat óta nagyon szigorúan betartom, mert pontosan kiderült számomra is, hogy ennél az egészségügyi állapotnál a betartás nagyon-nagyon komoly dolog. Fontos tanulság számomra, hogy ezekre az egészségügyi ellenőrzésekre szükség van, folyamatos gyógyszerszedésre is szükség van, csak így lehet ezzel a betegséggel élni" - fogalmazott a férfi.
Nyitottság a klinikai vizsgálatokra
Magyarországon évente nagyjából 20 ezer ember vállalkozik arra, hogy elsőként próbáljon ki egy új, forgalomba még nem került készítményt, amiből aztán törzskönyvezett gyógyszer lehet. A magyarok nyitottságát mutatja, hogy népességarányosan ezzel a számmal Európa élvonalába tartozunk. A vizsgálatok száma alapján a 10., míg a lakosság arányait nézve a 4. helyen állunk pár évvel ezelőtti adatok szerint.
A gyógyszerfejlesztés soklépcsős folyamat: nagyságrendileg 10 000 molekulából nagyjából 250 tesztvegyület jut el a laboratóriumi és az állatkísérletekig, kevesebb, mint 5 válik a humán klinikai vizsgálatok részévé, és szerencsés esetben talán 1-ből lesz végül törzskönyvezett gyógyszer. Korábban egy-egy cég 10-15 évig, illetve 350 millió és 5,5 milliárd dollár között fejlesztett ki egy-egy új készítményt. Vannak esetek, amikor akár 4-5 év alatt is eljuthatnak egy-egy új hatóanyaghoz, de most sem ritka, hogy 10 évig dolgoznak rajta a szakemberek. A fejlesztés költségei pedig több tényezőtől függően változnak felfelé vagy lefelé: a költségek jelentős részét a klinikai vizsgálatok teszik ki, melyek a gyógyszerek alkalmazásának biztonságosságát szolgálják.
A humán klinikai vizsgálatoknak négy fázisa van, a Synexus rendelőiben leginkább a II-es és a III-as fázisban lévő készítmények vizsgálata történik. A Magyarországon 25 éve jelen levő, nemzetközi céghálózathoz tartozó Synexus 2017-es kutatásából kiderül, hogy azok közül, akik már részt vettek klinikai gyógyszervizsgálatokban, ezáltal első kézből van tapasztalatuk, a legtöbben (93 százalék) azt állítják, hogy ezek nem kockázatos vizsgálatok, és majdnem háromnegyedük (72 százalék) azt a lehetőséget is látja benne, hogy várakozás nélkül juthat ingyenes orvosi kezeléshez és térítésmentes készítményekhez. A megkérdezettek 88 százaléka érezte végig, hogy sosem félt a vizsgálatok közben, bízott az orvosában, és abban, hogy a meglévő kezelésnél korszerűbbet kap. A páciensek 81 százalékánál sohasem lépett fel mellékhatás, és nagyon sokan, 93 százalék újra részt venne klinikai vizsgálatokon.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A folyamatos vérvizsgálat, a folyamatos vérnyomásmérés, a rendszeres EKG-vizsgálat, az adott betegség folyamatos szemmel tartása, a klinikai gyógyszervizsgálat alatti kontroll nagyon sok hasznos információt ad az ember egészségi állapotáról. Mindenképpen szeretnék a jövőben is részt venni, hátha létezik olyan gyógyszer, amely nemcsak szinten tartja, hanem gyógyítja is a betegségemet" - mondta el véleményét László a klinikai gyógyszervizsgálatok előnyeiről.
Személyre szabott vizsgálatok
"A klinikai vizsgálat tulajdonképpen egy nagy védőháló, rengeteg időt és figyelmet fordítunk egy betegre. Alaposan átbeszéljük a páciens minden egyes tünetét, hogy mindaz, amit tapasztal magán, milyen összefüggésben lehet személyes életvezetésével, egyéni hátterével. Tapasztalatom szerint a betegek nagyon értékelik, hogy ennyire személyre szabottan foglalkozunk velük" - árulta el dr. Patai Valentina, a Synexus vizsgálatvezető főorvosa. "Volt egy súlyos asztmás betegem, akinél egy klinikai gyógyszervizsgálatban alkalmazott vizsgálati készítmény nagyfokú javulást, tünetmentességet eredményezett. Természetesen ezt nem ígérhetjük minden résztvevőnek, de ezek a pillanatok nagyon felemelőek" - tette hozzá.
Ez is érdekelhet
Hogyan segítik a magyar gazdaságot a klinikai gyógyszervizsgálatok?
- A Magyarországon végzett klinikai vizsgálatok évente átlagosan 90 milliárd forint értéket adnak a magyar gazdaságnak.
- Magyarországon a teljes kutatás-fejlesztési tevékenység 19 százalékát a gyógyszeripar adja.
- Nagyjából 34-38 milliárd forint adóbevételt hoznak a vizsgálatok különböző adónemeken keresztül.
- Az intézmények és a vizsgálók bevételei 30 milliárd forint jövedelmet teremtenek.
- Több ezer orvos és szakember foglalkoztatásához járulnak hozzá, így a munkahely-megtartó és a kivándorlást csökkentő szerepük is jelentős.
- Elmélyítik a vizsgálatokban résztvevő orvosok szaktudását és növelik elismertségüket a modern technológiák és irányelvek terén, illetve a vizsgálati eredmények nemzetközi publikációi által.
- Magyarországon évente közel 20 ezer beteg számára teszik elérhetővé a legmodernebb kezeléseket. Az ingyenesen rendelkezésre bocsátott vizsgálati készítmények a költségvetés kiadásait csökkentik, aminek hatása milliárdokban mérhető.
