"A tradicionális kínai medicina hatásossága nem igazolt, az alapelvei és működési mechanizmusai értelmezhetetlenek. A magyar egészségügy katasztrofális helyzetében erre költeni milliárdokat olyan, mintha a süllyedő Titanicon a fedélzet takarításával töltenék az időt a matrózok" - írja az Index egy néhány héttel korábban megjelent hírre reagálva, miszerint a kormány egyetért azzal, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara hagyományos kínai orvoslási részleget alakítson ki új épületében, mi több, 1,357 milliárd forint többletforrással támogatja a fejlesztést.
A portál hozzáteszi, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben az összesen több mint 2 milliárd forintot kitevő beruházásnak valójában csak töredéke jut a kínai gyógyászatra. A Semmelweis Egyetem úgy tájékoztatta az Index szerkesztőségét, hogy az összegből egy 4000 négyzetméteres épületszárny épül, amelynek hat emeletéből öt az Egészségtudományi Kar képzéseinek ad otthont, a hatodik szinten pedig a Heilongjiang kínai orvosi egyetem kihelyezett képzése zajlik majd.
Tradicionális, de áltudományos orvoslás
A modern orvostudomány Kínában sem ismeretlen, azonban hogy ezzel párhuzamosan mind a mai napig virágzik a csíre és meridiánokra épülő kínai orvoslás, jelentős részben Mao Ce-Tungnak köszönhető. Az egykori kommunista vezér a hagyományos kínai orvoslással igyekezett ugyanis feledtetni az ötvenes években, hogy több százmillió vidéki kínai számára sem orvos, sem gyógyszer, azaz semmiféle tudományosan elfogadott egészségügyi ellátás nem volt elérhető. Így aztán földművesek százezreit képezték ki alapszinten a gyógyítás 3000 évvel korábbi technológiájából.
A "mezítlábas orvosok" ugyanakkor nem voltak különösebben sikeresek, amit jól mutat, hogy a 60-as években a születéskor várható élettartam 36 év volt az ázsiai országban. Mára viszont, amikor a nyugati orvoslás és a hagyományos gyógyítás kéz a kézben jár Kínában, a mutató elérte a 76,1 évet. Tradíciók ide vagy oda, a statisztikai adatok tehát nem igazolják a hagyományos kínai orvoslás hatékonyságát. Ennek megfelelően megítélése a világban is változó: valójában inkább csak megtűrt, mintsem elismert tudományról van szó.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az Index információi szerint annak oka, hogy a kínai medicinát mégis oktatják a Semmelweis Egyetemen csupán annyi, hogy fizetős képzésként igény mutatkozott rá. Idén nyáron összesen 17-en kaptak ilyen diplomát az intézményben. A portál azt is hozzáteszi, hogy a kormányzati kommunikáció hátterében vélhetően a keleti nyitás stratégiája tükröződik vissza.
