Magyarországon az újszülöttek 9 százaléka a vártnál korábban, a várandósság 37. hete előtt jön világra. Közismert, hogy a várandósság alatti dohányzás és túlzott mértékű alkoholfogyasztás befolyásolja a szülés kimenetelét, valamint az anya és magzat állapotára egyaránt negatív hatást gyakorol.
Fontos a védőnők és az alapítványok szerepe
Mindennek értelmében a koraszülés mértékének csökkentéséhez jelentősen hozzájárulnak a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása érdekében tett intézkedések.
Az államtitkárság hangsúlyozta továbbá, hogy a védőnők közreműködnek a nő-, anya-, csecsemő-, gyermek-, ifjú- és a család egészségnek védelmében és fejlesztésében egyaránt, ennek nyomán a védőnői alapellátás fejlesztése szintén kiemelt kormányzati feladat.
A kormány fontosnak tartja a koraszülöttekkel foglalkozó alapítványok támogatását is. A vártnál korábban született gyermekek minél magasabb szintű ellátása érdekében számos fejlesztés valósulhatott meg a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusban, valamint a kormány a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban további, a koraszülötteket érintő fejlesztések megvalósítását tervezi.
Milliárdok jutnak a jó célokra
A tervek szerint 2017-ben meghirdetik az összesen 2,5 milliárd forintból megvalósuló "Nemzeti Egészségügyi Program a Kívánt Gyermekek Megszületéséért" projektet, amelynek célja - többek között a várandósok fokozott védelmével - az egészségesen megszületett újszülöttek számának növelése. A közhasznú civil szervezetek által elnyerhető, 2 milliárd forintos keretösszegű "Mentorprogram koraszülöttek részére" című pályázat célja pedig, hogy segítséget nyújtson a koraszülöttséggel érintett családoknak.
A kormány emellett közel 4 milliárd forintot biztosít "A koragyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése" projektre, amelynek céljai közt szerepel a szakemberek kompetenciáinak növelése, egységes szemléletük formálása és a gyermekekkel foglalkozó szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása is.