A koronavírus-fertőzés áldozatai gyakran a tüdőgyulladás egy súlyos formája, az akut respirációs distressz szindróma (ARDS) következtében veszítik életüket. Francia orvosok még 2013-ban közöltek egy tudományos cikket, amiben ARDS-sel küzdő, lélegeztetőgépre kötött betegek kezelésével kapcsolatos tapasztalataikat összegezték. A tanulmány szerint csökkentette az elhalálozás kockázatát, ha a pácienseket a hasukra fektették a kórházban. A CNN cikke szerint a módszert jelenleg is alkalmazzák az Egyesült Államok és a világ számos egészségügyi intézményében a legsúlyosabb állapotban lévő COVID-19-betegek kezelése során.
A lépés az eddigi tapasztalatok szerint kifizetődő. "Ez egy egyszerű dolog, mégis figyelemre méltó javulást érhetünk el vele. Ezt látjuk minden páciensnél" - árulta el dr. Mangala Narasimhan, a Long Island-i Zsidó Kórház orvosa. A szakembert éppen az interjú ideje alatt hívták a kórházból egy súlyos légzési nehézséggel küzdő pácienshez, ő azonban csak annyit tanácsolt a telefonáló kollégájának, hogy fordítsák hasára a beteget. Végül a beteg vérének oxigéntelítettsége 85-ről 98 százalékosra emelkedett a testhelyzet-változtatás nyomán.
A technika azért működik, mert lehetővé teszi, hogy a levegő könnyebben áramoljon a tüdőbe. Háton fekve a test súlya összenyomhatja a szerv egyes részeit. Ha azonban hason fekszik az érintett, ezek a részek is megnyílnak a légzés előtt. Egyszerű és nagyszerű módszerről van tehát szó, akad azonban egy hátulütője is. A betegeket jellemzően napi 16 órán át tartják így, a kényelmetlen testpozíció miatt pedig több szedációt kell náluk alkalmazni, ami azzal jár, hogy tovább is maradnak a sürgősségi osztályon. Márpedig ez egy kritikus pont az egyébként is jelentős terhelés alatt lévő egészségügyi ellátásban. Éppen ezért általában csak a legsúlyosabb állapotban lévő pácienseket lélegeztetik így, akik a legtöbbet profitálhatnak a módszerből.
A 2013-as francia tanulmány csak olyan pácienseket vizsgált, akiket gépi lélegeztetéssel kezeltek, így a hason fekvés lehetséges előnyeire vonatkozóan nincs tudományos bizonyíték kevésbé súlyos állapotú betegeknél. A Rush Egyetem orvosi központja a kérdés tisztázása érdekében egy új klinikai kísérletet indít. Olyan betegeken próbálják majd ki az eljárást, akik nem szorulnak gépi lélegeztetésre, csupán kiegészítő oxigénadásra.
Forrás: cnn.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Melyek a legfontosabb, leggyakrabban felmerülő kérdések az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban? Olvassa el az nlc.hu összefoglalóját ide kattintva !
