Látványosan drágul az egészségügy

Az egész társadalom döntése, hogy az egészségügyre mennyi pénzt fordítsanak - fejtette ki az InfoRádióban Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki szerint sokat számítanak a külföldön töltött hónapok a fiatal kutatók fejlődésében.

Az egészségügy nem kizárólag az orvosok dolga

Lovász László szerint az egészségügy világszerte az egyik legnehezebben kezelhető terület. Éppen ezért szükség lenne arra, hogy a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közösségek összegyűjtsék az információt, amely a világban van.

Az egészségügy nem csak az orvosok dolga. A közgazdászok dolga is, szociológusok dolga is, sőt áttételesen a tanárok dolga is. Tehát az egész társadalom dolga. Össze kell hozni az információkat, és amennyire lehet, itt is tudományos alapon kell megnézni, hogy a közgazdasági és orvosi követelmények vagy kívánalmak hogy hozhatóak egyáltalán összhangba" - mondta.

Az MTA elnöke megjegyezte, hogy az összhang kialakítása szinte lehetetlen.

Évről évre drágább az egészségügy, Lovász László Magyar Tudományos Akadémia orvosok doktorandusz MTA egészségügy
"Az egészségügy nem csak az orvosok dolga"

Az egészségügy évről évre drágább lesz

"A világon sehol nincsenek igazán összhangban, talán nem is lehet, mert az egészségügy egy olyan terület, amely évről évre drágább lesz" - emelte ki Lovász László, aki szerint a társadalmi döntés sürgető lenne az ügyben. "El kell gondolkodni azon, hogy a jövőben az egészségügyre mennyit akar a társadalom adni: mennyit vagy hajlandó most arra fizetni, hogy majd ha 10-15 év múlva öreg leszel és beteg, meghosszabbítsák az életedet, enyhítsék a fájdalmaidat, segítsenek ahhoz, hogy tovább tudj egy tartalmas életet vinni."

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Az MTA elnöke az InfoRádióban arról is beszélt, hogy a tudósoknak - amennyire ez lehetséges - előre kellene jelezni a folyamatban lévő kutatások várható hatásait, hosszú távú következményeit.

"Vannak olyan kutatások, amelyekről előre lehet látni, hogy fontos társadalmi következményei lesznek, mondjuk, ilyen a mesterséges intelligencia, amely óriási léptekkel fejlődik." Az MTA elnöke szerint a legtöbb következményt nem lehet előre látni, de amint olyan következmény lesz, amelyre társadalmi rétegekben reagálni kell, a tudományos közösség feladata, hogy felhívja erre a figyelmet. Lovász László szeretné, ha a tudósok, kutatók rendszeresen konzultálnának, beszélgetnének egymással a fontos kérdésekről.

"A jövedelmek növelése kulcskérdés a fiatal kutatók megtartásához"

A jelenlegi fizetési színvonal duplája lenne az, amivel azt a fizetést el tudnánk érni, hogy külföldi fiatal kutatók komolyabb számban Magyarországra jöjjenek, ami nagyon fontos, mert a külföldi fiatal kutató olyan módszereket, olyan tudást hoz, ami esetleg még nincs Magyarországon" - mondta.

Hozzátette, hogy a közalkalmazottként dolgozó fiatal kutatók nagyon alacsony fizetést kapnak, mert sem az egyetemeknek, sem a kutatóintézeteknek nincs pénzük arra, hogy a fizetéseket emeljék. Van, hogy az előreléptetés már évek óta jogos lenne, de nem történik meg, mert nincs rá pénz. El kellene érni legalább a cseh fizetéseket ahhoz, hogy Magyarországon a fiatal kutatók ne legyenek rákényszerülve, hogy gondolkodjanak a pályaelhagyáson - hangsúlyozta Lovász.

Az MTA elnöke kívánatosnak tartja a külföldi tapasztalatszerzést is: szerinte minden doktorandusznak fél évet külföldön kéne töltenie egy nemzetközi kutatóközpontban, de ehhez persze megfelelő forrásra van szükség. "A doktoranduszi képzés része kellene hogy legyen a képzésnek, de jelenleg még nem az. A nyugat-európai egyetemekre járó fiatal kutatók legalább fele más országból jött. Magyarországon nincs így sem az idejövők, sem az innen elmenők tekintetében" - hangsúlyozta. Megjegyezte továbbá, hogy a külföldi tanulmányutak segítenek a fiataloknak meghatározni a nemzetközi követelményeket.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északi országrészben akár vastagabb vizes, tapadó hóra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.