„Az emlőrák – a tüdőrák után – a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése. Magyarországon évente mintegy 8000 új megbetegedést és 2100-2200 halálesetet tartanak nyilván” – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) tájékoztatójában.
A legtöbb mellrák 50 év felett alakul ki
Az emlőrákos betegek döntő többségét az 50 évnél idősebb, a menopauzán már átesett nők teszik ki. A gyógyulási esélyek pedig mindig akkor a legjobbak, ha a lehető leghamarabb felismerik a daganatot és megkezdik az érintett rákellenes kezelését.
A gond azonban az, hogy az emlőrák a kezdeti fázisban semmilyen tünetet nem okoz. A már kialakult rák, illetve a rákmegelőző állapotok korai felismerésére tehát csupán a célzott szűrővizsgálaton való részvétel ad lehetőséget.
Kik jogosultak az ingyenes szűrésre?
A népegészségügyi célú emlőszűrés a tünetmentes, 45 és 65 év közötti, szűrésre jogosult nők kétévenként megismételt mammográfiás emlővizsgálatát jelenti. Erre az ingyenes szűrővizsgálatra azon 45-65 éves nők kapnak meghívólevelet, akik a szűrés tervezett időpontját megelőző két éven belül nem vettek részt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által közfinanszírozott emlővizsgálaton.
A szűrés célja, hogy a kifejlődés kezdeti szakaszában lévő, tünetmentes szöveti elváltozásokat kimutassa. Ha a szűrés eredménye negatív, az azt jelenti, hogy az emlőrák vagy a rákmegelőző állapot nagy valószínűséggel nem alakult ki a szervezetben. A nem-negatív szűrési eredmény felveti a még nem tapintható szöveti elváltozás valószínűségét az emlőkben. Ennek tisztázása céljából további szakorvosi tisztázó vizsgálatra van szükség. Ha a tisztázó szövettani vizsgálat pozitív, az időben (korai szakaszban) felfedezett és már igazolt elváltozás szakszerű kezeléssel esélyt ad a teljes gyógyulásra” – fogalmazott az NNGYK.
A szűrővizsgálat tehát akár életet is menthet, sokan azonban mégsem élnek az ingyenes lehetőséggel. Ez egyébként nemcsak a mammográfiás emlőszűréssel kapcsolatban van így: a méhnyakrákszűrésre behívott nőknek például csupán a 2 százaléka megy el a vizsgálatra. A mellrákszűrés esetében áltagosan 40 százalékos a hazai részvételi arány, ám a skandináv országok 70 százalék feletti eredményeit látva nyilvánvaló: lenne még hova fejlődnünk a prevenció terén.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
