„A műtőkben, az intenzív osztályokon, az idősgondozásban, a háziorvosi rendelőkben és a magánellátásban is dolgoznak olyanok, akik eddig katás adózók voltak. Olyan orvosok, szakdolgozók és ápolók választották ezt az adózási formát, akik nyugdíj mellett vagy másodállásban, esetleg egészségügyi szolgáltatókon keresztül dolgoznak” – hangzott el az RTL Klub Híradójának egyik riportjában , amely a kata-szigorítás egyik jelentős veszélyére figyelmeztetett.
Minimum 10 ezer embert érint
A becslések szerint legalább 10 ezer olyan egészségügyi dolgozó van, aki eddig katás adózóként dolgozott. Sokan közülük úgynevezett kényszervállalkozók, vagyis ilyen módon próbálták kiegészíteni az egyébként alacsony jövedelmüket. A „ katázásra ” ráadásul sok munkáltató még ösztönözte is a munkavállalókat, hiszen a foglalkoztató számára is jóval olcsóbb volt ez a megoldás – ismertette Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke.
Hozzátette, egyelőre nem tudják megmondani, hogy kit hogyan érint anyagilag a törvénymódosítás, de abban biztosak, hogy munkaerőhiány lesz. Egyes műszakokat ugyanis már régóta csak az úgynevezett bérnővérek, illetve a kisvállalkozóként is dolgozó orvosokkal és szakdolgozókkal tudtak biztosítani.
Mi lenne a legjobb megoldás?
Az RTL által megkérdezett sebész főorvos, Weltner János úgy véli, a legjobb megoldás természetesen az lenne, ha a kórházak a hagyományos munkaviszonnyal alkalmaznák a korábban vállalkozóként dolgozó szakembereket, ám erre reális esélyt nem lát. Egy kórházon belül már így is a kiadások nagyjából nyolcvan százalékát a bérek kifizetése viszi el, a meglévő forrásokból pedig képtelenség átcsoportosítani további bérekre. Ezt csak ritka esetben, „egy-egy nagyon kulcspozícióban lévő munkatárs” esetében lehet megoldani, általánosan és mindenkire kiterjedően viszont nem. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász is ellátási problémákra számít, és véleménye szerint a magánegészségügyre is kihathat majd a változás.
A kormány nem aggódik
A szakmai aggodalmas hangok ellenére azonban úgy tűnik, hogy a kormány nem fél attól, hogy a kata-törvény módosítása munkaerőhiányt szülne az egészségügyben. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón például úgy fogalmazott, hogy szerintük sehol nem fog ellátási zavart okozni a szigorítás.
Ez is érdekelhet
Az RTL Híradó egyébként megpróbálta kideríteni, hogy pontosan hány olyan egészségügyi dolgozó van, aki a szolgálati jogviszony mellett eddig katás vállalkozóként is dolgozott. Azt válaszolták nekik, hogy ezzel kapcsolatban nincs nyilvántartása sem az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, sem az egészségügyi tárcát irányító Belügyminisztériumnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
