Mennyi várakozás után fizet a beteg?

A fejlett szociális ellátórendszer fenntartása rettenetesen drága, s a jó színvonalú egészségügy működtetése különösen az. Még a leggazdagabb országokban is nehézséget okoz, hogy mindenki időben hozzáférjen az ellátásokhoz. Például kihúzzák a fogát, elvégezzenek rajta egy CT-vizsgálatot vagy megműtsék. A magyar tapasztalatok a várakozást illetően javulnak, de még mindig gyászosak.

Tavasszal Rétvári Bence szakállamtitkár azzal állt a nyilvánosság elé, hogy a kórházi várólistákat sikerült a felükre rövidíteni az utóbbi néhány évben.

Ez többek között az elmaradt műtétek megfinanszírozásának, és a betegek lakóhelyük szerint illetékes kórházakba való átirányításával és beruházásokkal érték el. A helyzet azonban jónak továbbra sem nevezhető. (A várólisták tételesen innen kérdezhetők le .)

A HáziPatika.com felmérése szerint az állami egészségügyi intézmények értékelésekor az ellátás gyorsaságát érte a legtöbb kritika, minden második válaszadó elégedetlen volt. Ugyanakkor a kitöltők 82 százaléka elfogadhatatlannak tartja, ha hetekbe, hónapokba telik, míg sorra kerül egy orvosnál. A magánrendelést látogatók csupán 4 százaléka kritizálta az ellátás gyorsaságát A várakozással kapcsolatban hasonló eredményeket hoztak más kutatások is.

Járóbeteg-ellátás

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség áprilisban adta közre a járóbeteg-szakellátás különböző területein tapasztalható várakozási időről szóló felmérését . Minden magyar állampolgár átlagosan hétszer veszi igénybe a járóbeteg-szakellátást, azaz évente 70 millió orvos-beteg találkozás történik. Ha alkalmanként csak egy perc felesleges várakozás történik, akkor az majd 48 ezer elvesztegetett napot, több mint értelmetlenül megsemmisült 133 évet jelent.

Egy-egy orvosi vizsgálatra rengeteget kell várni

A 2016-os adatok 39 intézmény adatainak átlagát mutatják. Az adatok nem minden évben származnak azonos intézményektől, ezért nem használhatók pontos összehasonlító statisztikai elemzésre, de a trendek így is jól követhetők. A várakozási idő szakmáktól függően nagy eltéréseket mutat, s az átlagosan 3 és 40 nap közötti időre kérnek türelmet a betegektől. Sebészeti és fül-orr-gége szakrendelésre már 2-3 nap alatt be lehet jutni, a nőgyógyászra mintegy másfél hetet is kell várni. Az angiológiai, belgyógyászati vagy neurológiai vizsgálati időpontra viszont már legalább 2 hetet kell várni. Legrosszabb a helyzet a szemészeti, ortopédiai és reumatológiai rendeléseken, ahol már majd 3 hét várakozás szükséges, de ez még mindig kevesebb a kardiológiai szakrendelések 40 napos átlagos betegvárakoztatásához képest.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Miért vannak várólisták? A Diagnoscan Magyarország 2014 tavaszi piackutatásából – amelyet az egészségügyi szolgáltató 254 CT- vagy MR-vizsgálatra előjegyzéssel várakozó páciens körében végzett – az derült ki, hogy a várólistás betegek közel kétharmada nincs tisztában a várólisták kialakulásának okával. A betegek 38 százaléka van tisztában azzal, hogy a várólisták azért alakulnak ki, mert az állami finanszírozásra kell várni. Négyből egy beteg a kevés gépet, minden ötödik pedig a szakszemélyzet létszámgondjait sejti a várólisták mögött. A vizsgálatokra várakozók egyharmada úgy tudta, hogy a térítéses szolgáltatásra jelentkezők ugyanannak a várólistának az elejére kerülnek, amelyen ők maguk is vannak. A valóság ezzel szemben az, hogy a fizetős vizsgálatot kérők nem hosszabbítják, hanem rövidítik a várólistákat, s a berendezések TB finanszírozás által kihasználatlan kapacitásait veszik igénybe.

Az egy évvel korábbi állapothoz képest jelentéktelen a változás. Ám 2014-ről 2015-re jelentős javulás történt, négy szakma esetben is egy héttel csökkent a türelemben töltendő idő. Több szakmában (angiológia, belgyógyászat, sebészet, füll-orr-gége) komoly fejlődés ment végbe, de a legkritikusabb szakterületeken (így a kardiológiában és a reumatológiában) szinte minden maradt a régiben.

Sokan úgy vélekednek, hogy ha hosszú a várakozási idő miatt a betegek magánrendelőkbe mennek majd. A felmérés azonban ezt az elképzelést nem igazolta. A megkérdezetteknek csak nagyjából a harmada tenne így, a válaszadók közel fele (45 százaléka) anyagi okokból ezt a lépést biztosan nem fogja megtenni. A megkérdezettek számottevő (18,5 százalékos) része szerint nincs értelme magánellátóhoz fordulnia, mert a komoly betegsége miatt úgyis az állami ellátás lesz majd a végállomás.

Magánrendelők

Egy szintén tavasszal végzett felmérést másik kutatás a magán egészségügyi szolgáltatásokról igyekezett információkat nyerni. Kiderült, hogy a megkérdezettek 60 százaléka vette igénybe az elmúlt két év során egy ilyen intézmény segítségét. Különösen a fiatalok mozdultak el ebbe az irányba az állami ellátástól. A kutatásban résztvevő 18 és 35 év közöttiek 69 százaléka a magán egészségügyi szolgáltatókat részesíti előnyben, míg az idősebbeknél ez az arány csak 48 százalék. Különösen a járóbeteg-szakellátás népszerű (a megkérdezettek 49 százaléka fordult már meg ilyen helyeken), amit a magándiagnosztika követ (34 százalék).

Az állami intézményektől nem csak a hosszú várólisták miatt fordulnak el az emberek, bár ennek kétségkívül meghatározó szerepe van. A türelem ugyanis véges. Minél súlyosabbak a tünetek, annál kevesebb a várakozási hajlandóság. Véres széklettel átlagosan öt és fél hét várakozás után mondja azt a beteg, hogy inkább fizet a műszeres diagnosztikai vizsgálatért, hogy megtudja végre, mi a baja. Az érintettek 30 százaléka azonban ebben az esetben még három hetet sem hajlandó várni, inkább fizetnek. Egy enyhébbnek gondolt tünetnél – a krónikus fejfájásnál – nagyjából két hónap várakozás után választják inkább a fizetős MR-vizsgálatot.

A kutatók szerint a magánellátáshoz fordulás okai tulajdonképpen az állami ellátásnak küldött üzenetek arról, hogy a közfinanszírozott járó- és fekvőbeteg intézményekben az emberek nem kapják meg az előre fixált vizsgálati időpontok pontos betartását, s a jelenleginél lényegesen rövidebb várólistákat. Ráadásul a magánszolgáltatóknál megfelelő információhoz jutnak, válaszolnak a kérdéseikre, és nem „vesznek el” a rendszerben. Az idősebbek inkább a várakozást igyekeznek elkerülni, míg a fiataloknak fontosabb, hogy válaszoljanak kérdéseikre, s pontos, részletes magyarázatot fűzzenek a leleteikhez.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.