Ugyan a szédülés számos komoly betegséget jelezhet, bizonyos esetben inkább csak ijedséget okoz, szervi elváltozás nem áll mögötte. A testhelyzettől függő jóindulatú szédülés (benignus paroxysmalis positionalis vertigo, röviden BPPV) is ilyen: hirtelen, váratlanul jelentkezik, gyakran reggel vagy éjszaka, viszont legtöbbször nem tart tovább 40-45 másodpercnél. A BPPV gyakorinak mondható, az orvosnál emiatt jelentkezők nagyjából 20 százalékánál ez tehető felelőssé a tünetekért.
Mi az oka?
A betegség pontos oka nem ismert, de a kórlefolyás és a tünetek alapján azt feltételezik, hogy a belső fülben elhelyezkedő, az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban rakódnak le olyan kristályok, amelyek az egyensúlyozó szerv kóros ingerelhetőségét okozzák. Fejmozgáskor ezek rövidebb ideig szédülésként érzékelhető, izgalmi állapotot indukálnak: olyankor érezhető, amikor a beteg felül az ágyban, felnéz az órára, vagy lehajol, hogy bekösse a cipőfűzőjét. Fejsérülésekkel, illetve bizonyos fertőzésekkel is összefüggésbe hozták ezt a panaszt.
Kinőhető vagy kezelhető?
Előfordul, hogy valakinek élete során csak egyszer van ilyen szédüléses rohama, majd ha sikerül elmulasztani, akkor nem jön többet vissza. Viszont van, akinek a rendszeres manőverezés ellenére is újra előjönnek a panaszok. A kezelés arra épül, hogy az egyensúlyozásért felelős félkörös ívjáratokban lerakodott kristályokat különböző manőverekkel lesodorják. Többfajta torna - például a nyaki gerinctorna - is segíthet a tünetek enyhítésében. Gyógyszeres kezeléssel viszont nem lehet javítani a beteg állapotán.
Ez is érdekelhet
Veszélyes lehet?
A jóindulatú helyzeti szédülés balesetveszélyes, hiszen komoly gondot okozhat, ha éppen vezetés közben, vagy valamilyen magaslaton éri az embert. Egyfajta korlátozott munkaképesség lehet tehát a betegség szövődménye, lévén a tünetek teljes megszűnéséig a potenciálisan veszélyes helyzeteket kerülni kell. Egyfajta szorongással is jár, a beteg ugyanis azt hiheti, hogy a szédülések valami komolyabb betegség - például stroke - előjele. Ez azonban alaptalan, a BPPV – a fenti, balesetveszélyes helyzeteket leszámítva - nem életveszélyes helyzet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
