Telt házzal dolgozik az Országos Korányi Tüdőgyógyászati Intézet, mert nagyon sok a tüdőgyulladásos eset - mondta Horváth Ildikó, az intézmény stratégiai igazgatója az InfoRádiónak. Horváth hozzátette, hogy az őszi-téli hónapokban amúgy is nagyobb a forgalom, de a mostani, hirtelen terhelés a szokásosnál is erősebb. A Korányiban telt ház van az intenzív és a szubintenzív osztályon is. A klinikai osztályokra sorozatban érkeznek tüdőgyulladással a betegek.
A hideg és a szmog sokat rontott a helyzeten
A kiugróan magas betegszámért több, kisebb rizikótényező együttesen tehető felelőssé. A tartósan hideg időjárás megtépázta az emberi szervezet ellenállóképességét, viszont jót tett a vírusok, baktériumok fertőzőképességének, amihez társul az átmeneti levegőszennyezettség is. A téli szünet után visszatérő gyerekek között pedig gyorsan terjednek ezek a vírusok és baktériumok, melyeket az iskolások a szüleiknek is átadnak.
Az Országos Korányi Tüdőgyógyászati Intézet stratégiai igazgatója szerint az egyébként is beteg tüdejű embereket ez az időszak erősebben igénybe veszi. Megjelentek azonban a fiatal, egészséges tüdejű emberek is csúnya alsó légúti gyulladásokkal, bronchitisekkel és nagy tüdőgyulladásokkal - hangsúlyozta.
A tüdőgyulladás kialakulásának okai
A tüdőgyulladás a tüdőhólyagocskák, valamint a hólyagok közötti tér (intersticium) gyulladásos megbetegedése. Többnyire nem egyféle betegség, nem egyféle kórokozó okozza. A felnőttek tüdőgyulladását okozó leggyakoribb baktériumok a Streptococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus, Legionella pneumophila és a Hemophilus influenzae - utóbbi főként dohányzóknál fordul elő. Idős közösségekben, például szociális otthonokban bizonyos bélben élő baktériumokkal (Klebsiella pneumoniae-val) is megfertőződhetnek a lakók. Többféle vírus, például az influenzáért felelős is okozhat tüdőgyulladást önmagában, illetve kombinálva más kórokozókkal.
Az alkoholisták, dohányosok, cukorbetegek, keringési elégtelenségben, krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők veszélyeztetettebbek a tüdőgyulladás kialakulására. Az átlagosnál nagyobb a kockázat a gyermekek, a 65 év felettiek, az értelmi fogyatékosok, az ágyhoz kötött betegek és az immunrendszert károsító betegségben (például AIDS ) szenvedők esetében.
Kezelésére leggyakrabban antibiotikumokat alkalmaz az orvos, illetve az antibiotikum-rezisztens Pneumococcus-fertőzés esetén új típusú ("légúti" vagy "respirációs") fluorokinolonok adását javasolják. Fontos emellett az ágynyugalom, és a bőséges folyadékbevitel is. Az immunrendszerünket zöldségek, gyümölcsök és vitaminok fogyasztásával erősíthetjük meg.