A munkaszervezésben végbemenő változások új kockázatokat teremtenek, amelyek fokozott mértékű stresszhez, majd végső soron a szellemi és fizikális egészség súlyos romlásához vezethetnek - állítja egy új uniós jelentés.
A főbb kockázatok a munkaszerződések új formáival, az állások bizonytalanságával, a munka intenzívebbé válásával, a nagy érzelmi terhekkel, a munkahelyi erőszakkal, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának hiányával függenek össze - derül ki az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség új jelentéséből.
Európában a munka világa egyre gyorsabban változik, a munkahely bizonytalansága, a több párhuzamos állás vagy a nagy intenzitású munka mind stresszhez vezethet, és veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét. A minőségi állások megteremtéséhez és a munkavállalók jó egészségi állapotának megőrzéséhez a pszichoszociális munkakörnyezet folyamatos ellenőrzésére és javítására van szükség - foglalata össze a felmérés tanulságait Jukka Takala, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatója.
A stressz a második leggyakrabban jelentett, munkához kapcsolódó egészségi probléma, amely az unió munkavállalóinak 22 százalékát érinti (2005). A tanulmányok szerint az összes kieső munkanap 50-60 százaléka a stresszel függ össze. A pszichoszociális kockázatok vizsgálatát az Európai Kockázatkutató Központ végezte és publikálta. Íme néhány ezekből.
1. Bizonytalan állás
A bizonytalan munka alacsony jövedelmmel jár, kevés lehetőséget nyújt a képzésre és a karrierépítésre. Általában a bizonytalan szerződéssel dolgozók végzik a legveszélyesebb munkákat, rosszabb körülmények között dolgoznak, és kevesebb munkavédelmi biztonsági képzést kapnak. Az instabil munkakörülmények között végzett munka a pénzszerzés bizonytalanságához vezethet, ami jelentősen növeli a munkához kapcsolódó stresszt.
2. Felgyorsult munkatempó
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szigorú határidők és a felgyorsult munkatempó miatt az unió egyre több munkavállalója tapasztal nagy munkaterhet és munkahelyi nyomást. A munkahelyek számának csökkenése, az új kommunikációs technológiák következtében kezelendő hatalmas információmennyiség, illetve a kevesebb munkavállaló között megoszló, magasabb követelmények szintén stresszt váltanak ki.
3. Erőszak és a megfélemlítés
A munkahelyi erőszak és megfélemlítés problémája egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Bár mindenfajta foglalkozást és tevékenységi területet érint, mégis az egészségügyben és a szolgáltató szektorban a leggyakoribb. Következményként előfordulhat az önértékelés romlása, szorongás, depresszió, sőt, akár öngyilkosság is.
4. A munka és a magánélet egyensúlyának hiánya
Ez is érdekelhet
A nagy munkateher és a rugalmatlan munkaidő nehezebbé teszi a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúly elérését, különösen a nők számára, akik gyakran még ma is "két műszakban" dolgoznak: először a munkahelyen, azután otthon. Ez stresszt és az emberek egészségére gyakorolt más negatív hatásokat idézhet elő, különösen akkor, ha nincs lehetőség arra, hogy munkakörülményeiket személyes szükségleteikhez igazítsák. A túlórázó munkavállalók több mint 40 százaléka számolt be arról, hogy elégedetlen a munka és a családi élet egyensúlyával.
Legjobban: